Mi éjjel érkeztünk haza Marokkóból. Bár már harmadjára voltunk, de mivel pont az indulás előtt 1 héttel történt az eset - és gyerekkel mentünk, ráadásul pont egy hegyes vidékre túrázni - én is elég ideges voltam.

Tafraoute-ban voltunk 5 éjszakát, csodás a táj, nem lehet betelni vele. 4 nap gyalogtúráztunk, igaz, nem távolodtunk el nagyon lakott településektől. A helyiek nagyon kedvesek, a gyerekért pedig egészen odáig voltak. Csak pozitív élményeink voltak. Mindenki köszön, integet, van pár kedves szava - még ha egy mukkot se értünk belőle, mert nem beszélünk franciául, se arabul.

Oda és visszafelé egy-egy éjszakát töltöttünk Agadirban, bár az óceán szép, de a város maga semmilyen, minden épület tök egyforma, fehér beton. A Tafraoute-i nyugalom és béke után elég nehéz volt visszazökkenni a nagyváros ritmusába, forgalmába, embertömegébe.

Tafraoute-ban is voltak turisták, egyik este két család is ült mögöttünk az étteremben - mindegyik egy-egy pici babával. Agadirban úgy tűnt, hogy a szállodák is tele vannak, bár itt annyira nem mozogtunk a szokásos turista-útvonalakon.

Marrakesh-el egyik helyet sem lehet összehasonlítani, ott tényleg fel kell vérteznie magát a lágyabb lelkületűeknek.

A meggyilkolt lányok kapcsán már 15 embert vettek őrizetbe, bírósági tárgyalásuk ma kezdődött.