Ugye természetesnek érezzük, hogy kiszolgálva vagyunk
Igen
Pedig ez nem természetes
A lényedből természetes, és a lényünkből meg elvárjuk
Mint a szülő, és mint a gyermeke
A gyermek tud a szüleiről, mi meg mindent elvárunk akkor is, amikor elfordulunk
Mivel elfordulunk, az teszi, hogy már nem természetes az állapotunk
Az természetes, hogy aki kér az kap
Aki kényszerítve kér, kényszerében kér a könnyebbségéért, annak a kérése kényszer
Aki másnak kér, anélkül, hogy arra neki magának lenne szüksége, az tényleg kér
Aki kényszerében kér, az az igazság felé fordul, aki kényszer nélkül kér, az az igazságba lép
Hogy tudjam az Atyát a Fiúban, ahhoz szükségem a Lelke
Ha cselekszem, ha kényszer nélkül kérek, akkor nálam jár a Lelke
Ha megkérlek, akkor megtudlak, ha nem kérlek, csak elvárok Tőled, anélkül, hogy tudnálak, akkor nem foglak megismerni
Nem fogsz hozzám lépni, ha nem lépek Hozzád
Nem az az alapom, hogy hozzád léptem, éppen nem, hanem az, hogy elléptem Tőled
És ezért nem teszed, amit pedig elvárnék
Ha megkeresem az okot, megtalálom a nagyságom
Ha megtalálom a nagyságomat, akkor le tudom győzni
Mivel testben járok, és lélekben kellene Hozzád lépnem, ezért a szükségem, hogy megértsem, mivel tudok Hozzád lépni
Ha folyamatosan ott kereslek, az bizonyosan nem teszi a testit lelkivé
A lelki lesz lelkivé
Azaz a szívem imádsága teszi, hogy a Lelked hozzám lépjen
Formában teszem az imádságot, és a szívemre veszem, és a szívemre vételében teszem lelkivé az imádságom
Egyszerű, és érthető, és könnyen végezhető, ha bennem az akarat az igazságra
És a lelkinek van kezdete, és folytatása
A kezdete a fohászom
Ha kényszer nélkül is megteszem, nagyot vittem végbe
Ha szükségemben fohászkodom, meghallgatsz, és mennyivel inkább meghallgatsz, ha másért emelem az imámat, a szükségem nélkül
Ha kérlek, hogy cselekedjél, akkor cselekszel, és az a szándékod, hogy abban ismerjelek fel, és ismerjelek meg, amiben cselekszel
Ha felismerem a sötétséget, akkor, ha imádkozom, akkor az elhozza a világosságot
Magamnak is évekre volt szükségem, másoktól mért várnál el a pillanatot az ébredésre
Ha csak egyetlen fohászt is Hozzád emelek, az hatalmas érték
Ha másoknak világosságot kérek, magam is részesülök a világosságból
Magam csak lassan változok, mert szeretem a kényelmet
Ha elvetném a kényelmemet, gyorsan alakulnék
