Ezek jó kérdések.

Ha volt is valamikori kazár függőség (pl. a Volgán túlról az etelközi átköltözést kazár részről megengedő, sőt iniciálandó, pl. az izmosodó szlávok ellenében, lásd a szláv gorodiscsék sora a sztyeppén, kazárékkal szemben), a magyarok később bőven önjárókká váltak és mentek a maguk belátása szerint. Vegyük még ehhez hozzá a DAI valószínűsíthető kazár informátorát magyar ügyekben (= kazár önfényezés), az újabb régészeti eredményeket, miszerint 870 körül már magyar posztok voltak a Maros torkolattal szemben az Alföldön, és a korán megszűnő kazár függőség máris mutatja magát.

Legyünk fairek, és figyeljünk Anonymus "kozár" Mén-Marótjára, akit a honfoglalók az eléjük ment székelyekkel együtt vertek le: " Azt a földet továbbá, amely a Tisza és az Erdély felé elterülő Igyfon-erdő közé esik, a Maros folyótól a Szamos folyóig Marót vezér foglalta el, kinek az unokáját a magyarok Mén-Marótnak mondták, mégpedig azért, mert több asszonya volt; ezt a földet az a népség lakta, amelyet kozárnak mondanak. ". Többen ugyan a délszláv "kecskepásztor" terminust hallják ki a szövegből, annak ellenére, hogy Anonymus a népneveket jól adja vissza. Nos, ez a "kozár" főnök lehetett pl. egy korábban előreküldött kabar (= kazárból jött) előkelőség, akinek önállósodási hajlamai támadtak, stb. és aki így útjában volt a bejövőknek. Ha meg kazár birodalmi küldött/helytartó lett volna, akkor meg ÉPPEN az ellene történt magyar fellépés cáfolna bármiféle kazár szándékot az árpádi honfoglalást érintően.