Célszerű, ha az egyes szállítási módok jellemzőit figyelembe vesszük.

Tudomásul kell venni, hogy a szánkóval való szállítás hazánkban csak az év egy egészen kis szakaszában lehetséges. Pedig az eszkimóknál egész évben kitűnően beválik, a környezet zajterhelése is csak a csilingelésre korlátozódik. A Szentendrei szigetre való áruszállításnál is nélkülözni kell a közútinál környezetbarátságosabb, olcsóbb, stb. vasúti szállítást, mivel ott nincs vágány. Debrecen áruellátásban sem az újtól való ódzkodás miatt elenyésző a vízi szállítás részaránya.

Tehát a folyami áruszállítás igénybevétele esetén is számításba kell azt venni, hogy csak oda és arrafele lehet szállítani, ahol van folyam. (Ezt azért említem, mert a klf. statisztikák láttán szokás jajongani azon, hogy a közlekedési ágak között miért alacsony a vízi szállítás aránya.) Továbbá azt is, hogy a vízállás bizony változó, sőt néha még jégzajlás, vagy a jég beállása is előfordulhat. Tehát főleg olyan áruk szállítására alkalmas, amelyek esetén a menetidő nem nagyon lényeges és a rendszeresen szállított áruknál a be- és a kirakás helyén megfelelő mennyiségű áru deponálható.

Hasonlóképp a hajózási vállalkozóknak is üzleti számításaikba kell venniük a vízállás okozta kapacitás-korlátokat. Ez a tevékenységnek olyan jellemzője, mint az, hogy a mélyművelésű bányákban nappal is világítani kell. Lehet siránkozni, mint a földművelőknél szokás az évről évre bekövetkező katasztrofális időjárásra, csak semmi értelme sincs.