Ha szerinted a cuccozás és a pancsolás akár jelentheti is ugyanazt, akkor mire fel a korábbi felháborodásod? Hol marad megint a híres értő szándék?

Figyeled, hogy megint kimondtad a csoport szót? Akkor immár egyetértünk végre abban, hogy csoportosítasz, kategorizálsz?

Szeretem, ha konkrétumokról beszélünk, nem általánosságban, ezért örülök a Bormíves Céh felhozásának. Itt is, épp mint a juniborosok esetén heterogénebb az összetétel. Rákerestem a honlapjukra, az ott található tagok közt találni egészen kistermelőt, természethű borászt, biodinamikust, mindenfélét. Őket, ezt az önellentmondást miképpen magyarázod? Tévedésből lepaktáltak az ellenséggel, hogy van ez? Nem lenne egyszerűbb nem ilyen végletesen tekinteni a magyar borszcénára?

Systembolaget, értem. Arra a monopol akármire gondolsz, ami alig mérhető szeletet hasít ki a világpiacból? Sztem hagyjuk. 

Amúgy stimmel, a természetes borok piaci részesedése meredek ível felfelé (a valós részarányuk azért sztem még nem kritikus tömeg). Ennek a miértjére nekem egy pofonegyszerű magyarázatom van. Az egészséges életmód, a természetesség vélt hajhászása manapság hisztérikus méreteket ölt, sztem bátran nevezhetjük világdivatnak. Lehetne pozitív előjelű a jelenség, de már rég túlfordult rajta, nagyságrendileg egyértelműen a vegytiszta piaci érdekek fűtik, túlsúlyba kerültek a kihasználók, visszaélők: csak nézd meg mennyi szart akarnak kéretlen reklámok formájában rádsózni, mert az "természetes". Ugyanez a jelenség gyűrűzött be a borpiacra is. Az utolsó két biodinamikus pincénél, ahol jártam, az egyikük azt mesélte a keresztkérdésekre, hogy nem felétlenül értik vagy értenek egyet az előírások minden elemével, de a certifikáció üzletileg jó. A másiknál a preparátumok drágaságáról és azok hatásának kézzelfogható hiányáról vallott a gazda. Most akkor meggyőződésből toljuk vagy csak a zsé miatt? Az a szánalmas "ki a progresszívebb" verseny, amiben a fődíj a kén- és mindenmentes kvevris vagy betontojásos seprős narancsborért jár, az részemről szánalmat vált ki, de egyben belépőjegy a mislencsillag galaxisba, főleg ha elég drága és ütős a termelő halandzsája...

A csillagos éttermek kínálatában pont nem meglepő tehát az extravagánsnak, újító jellegűnek titulált termék (ez az "alig találsz..." azért barokkosra sikeredett). Arról nem is beszélve, hogy a jelenség körül megjelentek a hangadó bionácik, épp úgy mint közéleti témákban a píszí terroristák vagy az ultrafeministák, akikkel jobb nem összeveszni. 

Az idő majd eldönti, megrostálja, mi marad meg ebből az egészből. A nagyseggű, mediterrán vörösboroknak is jó sokáig állt a zászló, de a valós piaci igények általában korrigálják az indokolatlan túlkapásokat.

Egy dolog, hogy mit gondolsz és egy másik az, hogyan öntöd azt szavakba. 

Igen, nagyrészt alap nélkül. Az a kiválasztott 4-5 név se fért bele a két kitételedbe. Ne rejtsd sztem véka alá, hogy a Jásdival vagy a Szepsyvel inkább érzelmi és nem ideológiai alapú az elutasításod, minden egyes cselekedetükbe, betűjükbe igyekeztél az összes adódó alkalommal belekötni, hátha hiteltelennek tűnhetnek. Biztosan történt valami, pl. nem vettek komolyan és ezen megsértődtél, de kívülről szemlélve átlátszónak, kisszerűnek tűnnek a lejárató hadjárataid.

Előre ki kell, hogy ábrándítsalak, több esetben is egyrészt-másrészt válaszokat fogsz kapni:

1. a kisbirtokoknak és a nagybirtokoknak egyaránt vannak történelmi hagyományai, a kettő egészséges részarányban szépen megférhet egymás mellett. Hogy torz a magyar piac, az egy másik mondakör. Személy szerint én is a kisbirtokokat preferálom, nagyobb mértékű emberi munkaerő használata, azaz a vidéki létforma megtartására intenzívebb hatással van.

2. ez hülye kérdés, persze hogy fontos, de az nem birtokméretfüggő. A marketing részét leszarom.

3. a kistermelő ugyanúgy dolgozik azon, hogy lehetőleg a jól megszokott minőséggel kényeztesse a fogyasztóit, mint a nagyok, legfeljebb ehhez szűkösebb az eszköztára. A magyar klíma rendkívül változékony, az évjárathatást senki nem kerülheti ki, termelői stílusa kicsinek, nagynak egyaránt van, minden cucc/pancs ellenére is.

4. ezt nem értem, ez végképp estabilishment független. Az, hogy jobbára a kicsiktől is ugyanazok az elvárások, mint a nagyoktól, az nem szakmafüggő, hanem általános, országos jelenség.

5. sztem igen, ha elég nagyot, érdekeset dobsz, egész biztosan. Ellenben a magyar borsajtó piacra gyakorolt hatása nem túl jelentős.

6. valóban van ilyen jelenség, de a poén az, hogy a kereskedő csak annak tolja a szekerét, aki kellőképpen letolja a gatyáját és azon jelentős profitot lát, nagy ívben leszarja, kin keresi azt meg.

Gondolom a célod ezzel olyasmi lett volna, hogy óhatatlanul kirajzolódjon a válaszaimból egyfajta értékrendszer, ami alapján ide vagy oda lehet sorolni. Az egész pofázásunk arról szól, hogy én nem hiszek ebben a kényszerű oldalválasztásban, felesleges feszültség gerjesztésnek látom.

 
Hadd ne én tartsam számon név szerint, ki mindenkivel szájkaratéztél.

A nagy önbizalom "értően olvasva" beképzeltséget, önelégültséget jelent, erre utaltam. A frusztrációid meg a személyed elfogadtatási kényszerére (annak esetleges hiányára) utalt, jobb így direktben kimondva?