Valahogy úgy, ahogy az első mondatban írtad. Pedig csak egy teljesen ártalmatlan, könnyen megválaszolható kérdést tettem fel az elején (úgymint: miért gondolod, hogy ez természetfotó?). Kíváncsi lettem volna a motivációra. De a legutóbbi hozzászólás (92187) után úgy látom, ez kissé naív érdeklődés volt, hiszen itt a természetfényképezés elméleti alapjainak ismerete nagyrészt hiányzik. Nem is értem, hogy ha valaki egyébként más helyeken hiteles és jó fotókat is tud készíteni, hogy nem látja az egetverő különbséget? Pedig ez még csak a belépő szint, mint pl. egy kezdőnek ajánlható itatós fotózás. Ismerkedjen a témával, körülményekkel, fajokkal stb.. Dokumentum értéke ugyan többnyire nem lesz ‒ hacsak nem valami ritka fajt sikerül lencsevégre kapni: darázsölyv, kis héja stb. ‒, az egyéni lista viszont a gyakori fajokkal gyorsan bővíthető. Erre meg szinte azonnal ment a sértődés. Később nem véletlenül írtam a fotós irodalom tanulmányozását, vagy a topik első felének olvasgatását, ahol az évek során ez már mind szóba került. Egyesekre bőven ráférne a t.fotózás hátterének tanulmányozása is, mert jelentős hiányosságaik vannak e téren. (Nincs a természetfényképezésnek irodalma. (sic!)). Aztán a második (segítő jellegű) kérdés: miért nem ásol a földbe egy gödröt? Ha már ragaszkodik valaki a vizes előtérhez, pl. egy vaddisznó dagonyához hasonló környezetet könnyen kialakíthat. A madarak úgyanúgy odajárnak majd, de nem lesz semmilyen művi hatása. Persze ,,díszítgetni" nem kell, és a fakopáncs sem eszi az erdőben a mohapárnából a napraforgót. A halastavi fotózást is részletesen kitárgyalták korábban e hasábokon. Venni kell a fáradtságot, és visszaolvasni. Teljesíthetetlen követelményeket soha nem határoztak meg e tárgyban, így egy több évtizede kialakított, már ,,beállt halastavon" is lehet hiteles természetfotókat készíteni. A természetes környezet fogalmába ez belefér, de az nem, ha pl. a partja mellett csinálsz egy pár m²-es betonmedencét, és azt telerakod kishallal. Általában az ésszerűség alapján érdemes a természetes környezet fogalmát fotós szempontból vizsgálni. Ugye senki sem gondolja, hogy pl. a Tisza hazai szakasza ne lenne természetes vízfelület. Pedig abból, a folyószabályozás időszakában kialakított új mederben több, mint 130 km mesterséges. Vagy az erdők. Nincs már olyan erdő az országban (vagy csak nagyon minimális), ami ne lett volna valamikor levágva, majd felújítva, újra telepítve. Csak ennek ismeretében, mereven ragaszkodva a dogmákhoz, nem lehetne valódi természetfotót készíteni bennük. Van viszont az erdőknek egy ún. természetességi állapotba való besorolása, amit nemhogy a fotósok, hanem minden ahhoz az élőhelytípushoz köthető szakterület iránytűként használ(hat). Ezt érdemes tanulmányozni a t. fotósoknak is:

http://portal.nebih.gov.hu/informaciok/noveny/hivatali/erdo/erdo-hivatali/-/asset_publisher/uoWkYxlCGbPZ/content/az-erdok-termeszetessegi-allapotba-torteno-besorolasa/pop_up?_101_INSTANCE_uoWkYxlCGbPZ_viewMode=print

Ezek mellett továbbra is azt tudom ajánlani, hogy a fotózás mellett tessék szakirodalmat is olvasni!