"...60-70%-ban csupán azért fürcsizünk az óránkkal, hogy-talán CSAK magunknak- villantsunk egy kicsit..."

:) Nálam nem egészen:) Egyszerűen nem tudok karóra nélkül még alvás közben sem meglenni. 5 éves lehettem, amikor az első órámat megkaptam, jóformán azóta sem kerül le a csuklómról óra. Ha netán igen (zuhanyzóban marad), nyúlok egy másikért ha lusta vagyok lemenni érte, de órának kell lenni a csuklómon:) Pedig világít más óra is a hálószobában, így éjjel nincs is jelentősége, ha felébredek sem:) Nappal meg pláne kell, még ha vízben is töltöm a nap nagy részét:) Mobiltelefon.... ugyan már. " laptopon dolgozom az irodámban felváltva, de ha az idő érdekel, az órámra nézek. Ha meg netán látom a telefonomon az órát, akkor automatikusan ellenőrzöm, jól jár-e - a karórám az etalon:))