Leginkább Iva Zanicchi L'arca di Noè-t hallgattam volna meg az elozo hsz-ben linkelt Sanremo-i fesztiválon :-) 1:36-tól valami csodálatos, az igazi olasz életérzés :-) Vagy a Gary Moore The Loner-ét az elso bemutaton... Mikor találják már fel a biztonságos, korszeru, affordable idoutazast? :-)

Vagy filmeket. Akkoriban azokbol is valami "josagos báj" sutott. Pl. a Hazibuli (La Boum) (emlekeztek talan meg aminek ez a zeneje: https://www.youtube.com/watch?v=zYwtbgWfiCI ). Vagy Louis De Funes vagy Belmondo vagy Bud Spencer/Terence Hill filmjei (neha meg mindig megnezem ujra az Ismet Duhba Jovunk-et :-)) De meg az akciofilmek is "bajosak" voltak. Pl a Minden Leben Ket Kanal (The Persuaders). Vagy mondjuk a Roger Moore-os James Bond-ok. A mostani filmek (probalnak) ultra-realisztikusak lenni, brutalisak, veresek, techikailag foldbedongoloen latvanyosak, es valahogy sokszor megsem sikerul valahogy ugy szorakoztatniuk mint a regi filmeknek. (Ugyanugy mint szamitogepes jatekoknal, nehany 90-es evekbeli jatekkal mind a mai napig jobban szorakozok mint sok uj jatekkal).

Ahh, biztos velem van a problem, tul oreg vagyok mar, igy 40 felett :-) Illetve fene tudja. Mikor mentunk a Simon & Garfunkel koncertre vagy az Andre Rieu koncertre, szerintem mi voltunk a legfitalabbak :-) Es gyanitom hogy masfel het mulva a Morricone koncerten is igy lesz...