„….. , fogadd békémet! Jöjj, tetszésemre van, hogy igyekszel megérteni engem, annak ellenére, hogy nehéz körülmények közé helyeztelek. Kedves, szereteteddel enyhítsd fájdalmamat! Mutasd meg Istenednek gyermeki hitedet! Így szerezz nekem örömet, és teljesen tőlem függj!

Ivadékom, légy mindig tetszésemre, légy az én örömöm! Én vagyok a te Abbád.  Ivadékom, virágozz, szépülj, és táplálj sokakat gyümölcsöddel! Tervemet már jóval születésed előtt kigondoltam, mert én vagyok a hatalom. Az emberek hajlamosak könnyen elfelejteni, hogy Egyházam vezetése fölülről történik és nem alulról. Hajlamosak elfelejteni, hogy minden hatalom fölülről való. Azt mondom tehát nektek, hogy egyetlen hatalom, egyetlen földi királyság sem marad fenn, amely beszivárgott Egyházamba. Összetöröm és porhalmazzá teszem. Ti ezt már előre tudtátok, de nem figyeltetek rám és nem engedelmeskedtetek nekem. Kizártatok engem, de én minden ajtót, és ablakot kinyitok, hogy Lelkem szabadon lélegezhessen tulajdonomban. Nincs az a hatalom, amely eltorlaszolhatja azt az utat, amelyet megnyitok. Újból emlékeztetni fogom őket arra, hogy én vagyok az Alfa és az Omega, a Szentek Szentje, a Szentháromság, mindhárom az Egyben, a Hatalom. Hamarosan veletek leszek. Szívembe fogadom mindazokat, akik szeretnek engem. Az én Szívem lesz az ő új otthonuk. Fölülről jövök és fölülről száll alá a ti új otthonotok is. Ez lesz az én ajándékom; és újból visszaadom nektek az én új Szent Nevemet, szeretteim. Jöjjetek hát és dicsérjetek engem; jöjjetek és magasztaljatok, jöjjetek és kössetek velem békét, kinyitom nektek házamat és mint enyéimet üdvözöllek benneteket. Jöjjetek hozzám!  Igen, de most én, az Úr szeretlek téged, légy áldott gyermekem!  Mi ketten?

Mi ketten?”