és vajon mennyi idő szokott eltelni ebben az állapotban? a férjem 10 hónapja csak a munkahelyi hiánynak él, otthon gyakorlatilag bármibe beleköt (habár már szinte csak aludni jár haza), és az eddigi legkreatívabb ötlete az volt, hogy ha nem tetszik nekem az új életstílusa, akkor 14 év házasság után hagyjam ott neki a két gyerekünket és tűnjek el, mert ő már kapott impulzusokat egy szebb, jobb és élhetőbb élethez egy orosz származású, kétgyerekes "anyuka" személyében. én a gátlástalan embert férfiben, nőben, oroszban, magyarban megvetem, viszont imádom a gyerekeimet, ragaszkodnak hozzám, éjjel-nappal velük vagyok, csak értük élek, de a férjem azt mondta, hogy rendőrrel hozatja őket vissza ha hazaköltözöm velük Magyarországra (külföldön élünk, itt háztartásbeli vagyok). a válástól tartok egy kissé, ez lenne az első válásom... az egyik barátnőm azzal biztatott, hogy a szeretők nem kitartók és  ha pár hónapot kibírok akkor elrendeződik minden. most érezhető is különben, hogy nagyon sürgős lenne már az eltűnésem, mert a férjem már teljesen kifordult önmagából, annyira zaklat, hogy utána napokig csak sírok, idegkimerülést kapok és csak fekszem az ágyon, volt olyan is, hogy elvitt az orvoshoz és követelte, hogy mondjam meg, hogy idegi problémáim vannak.... vagyis teljesen szétforgácsolódom én is és a gyerekek is. azt mondja megőrjíti a túlzott féltékenység, mert rá szoktam kérdezni a távollétekre meg a számláról felvett nagyobb összegekre, de már tényleg annyira ésszerűtlen döntéseket hoz és csak ordítozik, hogy nem kell neki a kontroll és döntéshelyzetekben következetesen megkerül, pl. pár hónapja összetört a kocsink és vett egy újat a megtakarításunkból... de annyira fura volt az egész, mintha előre megszervezett lett volna a baleset, mi szüneten voltunk, de ő nem volt hajlandó hozzánk igazítani a szabadságát...persze ez csak egy balsejtelem. a férjem egyébként azt mondja, hogy semmilyen kapcsolatot nem tart az asszonnyal, de pár hónapja még a legjobb barátjának tartotta őt és egy nagyon különös összhang alakult ki köztük az elmúlt év folyamán. a könyörtelenség és a gátlástalanság gyengéd összhangja, a jelenlétünkben is lazán elbeszélgettek a fejünk felett, a férjemre ez korábban nem volt jellemző. tele vagyok balsejtelmekkel, minden olyan homályos, és amikor vetettem az előbb egy pillantást a megcsalás igen rövid, de igen pontos leírására, akkor egészen az elevenembe vágott, hogy de hát én pont ebben élek most. kérdés, hogy vajon mennyi ideig szokott elhúzódni, mert van egy olyan félelmem is, hogy egy igen csúnya, orosz ribancos válás után egy igen csúnya gátlástalan mostohát kapnak a gyerekeim az addigra már teljesen agymosott férjem mellé ha most engedek (de akkor is ha szétmegyek). a nőnek van amúgy férje is, csak lenézi és semmibe veszi szegényt, tavasszal nagyon el akarta hagyni, de most pl. átmenetileg kibékült vele, és "újra boldogan élnek"- vagyis csak kész fészekre repül a hölgy, talán egy másikra ha elég kitartó vagyok... ilyen kérdések kínoznak, jó jönne bármilyen támpont. a férjemet szerettem még régebben, de most emberként, társként és barátként is csalódtam benne, félek tőle és tartok attól a jövőtől is amit nekem ezek után szán, nagyon lefelé tolja a lécet, engem szinte elpusztít , hogy ne kelljen szembesülnie azzal amivé vált. szörnyen féltem őt és a gyerekeimet, és magamat is.