1. rész
A felfedezés és az első próbálkozások
Lábjegyzet így a legelején: 8 évfolyamos gimiről van szó. Ez a történetem úgy kezdődik, hogy 11-12 évesen, vagyis 6. osztályba bekerültem egy kollégiumba. Az első évben négyen voltunk egy szobába. Közülünk rangidősként (majdnem 18 éves, vagyis végzősként) Zsiga volt a szobafelelős. Rajta kívül ott volt még Feri (harmadéves) és az osztálytársam, azaz Jani. Talán úgy a tanév vége fele kezdtem észrevenni, hogy valamiért jobban nézem a srácokat (nem csak az osztály-, vagy a szobatársaimat), persze a csajok mellett. (Kiegészítés: 19-26 éves korom között boldog házasságban éltem. De sajnos a nejem elhunyt. Nem tudom, hogyha nem halt volna meg, akkor a ’90-es évek második felétől hogy alakult volna az életem, mármint fiúk terén – de erre majd még a későbbiekben visszatérek.) Ez ekkor még kicsit zavart is, hisz meg voltam róla győződve, hogy nekem csak csajom lehet. Ezért sokkal jobban rákapcsoltam arra a témára, hogy csajom legyen. Volt is néhány barátnőm, de velük a kéz a kézben járáson és a csókon kívül nem jutottam. Nem is miattuk, hisz ha őszinte akarok lenni, akkor egyik sem volt ronda csaj. De, ha belegondoltam abba, hogy egy lány éppen leszop vagy éppen dugnom kell valamelyikkel, akkor valahogy a hátam közepére sem kívántam azt. Aztán haladunk előre az időbe és már a hetediknek is vége lett. Egyre idegesítőbb volt számomra az a dolog, hogy nézem a fiúkat, az meg pláne, hogy többükről erősen fantáziálok. Megint eltelt 1 év, és véget értek ugyan számomra az általános iskolai évek, de mint fentebb írtam, hogy ez nem általános suli volt, hanem nyolcévfolyamos gimnázium, így engem a ballagás és az iskolaváltás gondjai nem érintettek. Szeptemberben teljesen új szobába kerültem. Az egyedüli régi szobatársam az Jani maradt, akivel ugyan nem voltunk 6. előtt sem ellenségek, de valamiért nemigen kerestük egymás társaságát. Viszont a kollégium első három éve alatt nagyon jó haverok lettünk. Már-már annyira, hogy kiegészítettük egymás szavait, mondatait. Sokan és sokszor néztek ránk emiatt nagyon furcsán. Volt is szóbeszéd, mely szerint mi nem csak haverok vagyunk. Nekünk is szegeztek hasonló jellegű kérdéseket. De mi mindig határozottan és egyben sértődötten utasítottuk vissza. Bár bennem már kezdett érlelődni a vágy, hogy esetleg valami extra dolog is legyen közöttünk.
Alig, hogy véget ért a gimi 1. (mai nevén 9.) év is, máris mentünk egy iskolai sporttáborba. Úgy alakult, hogy akikkel alapul egy faházba tettek volna nem jöttek. Karcsinak néhány nappal előtte halt meg az édesapja. Robinak pedig eltört a bokája még a suliba megrendezett sulikupa elődöntőjébe. Szóval végül Janival voltunk ketten. Tudtam, hogyha valamit kezdeni szeretnék ezzel az egésszel, akkor ebbe a kéthétbe kell meglépjem. Ennek viszont ő is tudatában volt. Az első napokban megpróbáltunk minél kevesebbet tölteni kettesbe. Aztán 8. nap estéjén, amikor visszatértünk a zuhanyzásból, és már majdnem lefeküdtem, akkor ennyit mondott nekem:
- Gyere velem, szeretnék neked mutatni valamit.
- De hát már majdnem fél 11 van, és holnap korán kell kelnünk, hisz meccsünk lesz.
- Tudom! De szeretném neked megmutatni.
Egyszerűen nem tudtam már ellenállni a kérésének így vele mentem. Én vakon követtem őt. Egy teljesen eldugott, de egyébként gyönyörű helyre mentünk. Minden felől fák, bokrok vettek minket körül. Tényleg szép volt.
- Tomi! Tudom, hogy idegesítenek azok az alaptalan vádak, mely szerint te és én.... kezdett volna bele, de mire végig mondhatta volna, addigra odahajoltam és megpróbáltam megcsókolni. Biztos voltam benne, hogy először ellök magától, majd fel fog pofozni, mondván, hogy merészeltem ezt. De nem így lett. Ekkor ránéztem, majd hátat fordítva neki - futásnak eredtem, bár azt se tudtam, hogy merre vagyunk, és merre kell menni. Aztán néhány méter után megbotlottam egy letört faágba, amit nem vettem észre, és majdnem elestem. Ekkor Janika utánam kapott. A lendülettől azonban mindketten elestünk. Ekkor már minden mindegy volt nekem. Hátára fordítottam a fiút, és megpróbáltam újra megcsókolni, de valamiért milliméterekkel a szájától visszafogtam magam. Ő viszont a legnagyobb meglepődésemre, és nem kevésbé örömömre befejezte, amit elkezdtem. Ahogy ajkaink összeértek egyszerre éreztem félelmet és örömöt. De ekkor már szerencsére nem volt visszaút és csókolózni kezdtünk. Hát teljesen más volt, amikor lánnyal csókolóztam, de mégis sokkal jobban élveztem. Elmondhatatlanul jó érzés volt a sráccal smárolni. Ekkor úgy éreztem, hogyha azt mondta volna, hogy szökjünk el, én biztosan bárhova követtem volna.
Másnap tényleg már reggel kilenckor meccsünk volt. Nem voltunk kipihenve, de mégis úgy éreztem, hogy sokkal jobban együtt tudtunk működni a röplabdapályán, mint a korábbi meccseken. Ez volt a 10 csoportmeccsünkből a 9. a sorban, amiből az 5., de mégis leglátványosabb és fölényesebb győzelmünk. Délután fél 4-kor újabb meccsünk volt. 5 győzelemmel és 4 vereséggel a csoportunk 3. helyén álltunk, de egy győzelemmel akár 1., de egy vereséggel akár 7. helyen is zárhattunk. Jól is indult a mérkőzés, hisz az 1. szettet 25:12-re megnyertük. A második szettben is vezettünk már 10:2-re, amikor Jani egy felugrást és egy nagyon szerencsétlen ütközést követően még rosszul is ért talajt és csúnyán aláfordult a bokája. (Endrével és Gergővel ütköztek) Nem is tudta folytatni a meccset, és bár először kicsit megtorpantunk, hisz 2:12-es rohammal fordított az ellenfél. Ezt pedig ekkor még megfordítottuk egy 8:2-es rohammal, de végül a szettet összességében 29:27-re elvesztettük. Így következhetett a mindent eldöntő 3. szett, amit végül 25:19-re megnyertünk. A három szettes meccs miatt végül a csoport 2. helyhez volt elég, így a torna bronzérméért játszhattunk 3 nappal később.
A rákövetkező nap végig Janit ápoltam. Hát a csók után nem így képzeltem a dolgot, de a sors már csak ilyen. Egy nappal a bronzmeccs előtt jó jelnek tűnt, hogy a duzzanat teljesen elmúlt neki és fájdalmat sem igazán érzett. E két nap alatt rengeteget beszélgettünk, viszont a csókot valamiért egyikünk sem merte felhozni. Aztán aznap este valamiféle plusz erőt merített magából János, miután lezuhanyoztunk és már a takarodó (22 óra) is jócskán elmúlt, megint így szólt:
- Gyere velem!
- De hát a lábad...
- Ne foglalkozz vele, hanem gyere velem!
- De hát holnap....
- Tudom! De engem most az....
- Tessék?
- Ne könyörögtess, hanem végre lódulj már meg.
- De...de...holnap...
- LÓDULJ MÁR MEG!
Láttam, hogy egyre dühösebb, és egyre jobban érdekelt is, hogy mit akar már megint. Hát a legszebb álmaim következtek be. Ugyanarra a gyönyörű helyre csalt el, mint ahova néhány nappal korábban. Mihelyst odaértünk, se szó, se beszéd MEGCSÓKOLT. Vagyis csak megcsókolt volna, mert én először a meglepettségtől lefagytam teljesen. Szerencsére ő nem adta fel.
- Tudom, hogy te is ugyanarra vágysz, amire én. – jegyezte meg, majd újfent közelebb lépett, vagyis hajolt hozzám. Ahogy ajkaink összeértek, a nyelveink elkezdtek bunyózni, hogy melyikünké jusson be mielőtt a másik szájába és váljon teljessé a csók. Míg smároltunk, addig minden teljesen elsötétült körülöttem, és csakis azon járt az eszem, hogy boldog vagyok Janival, pedig akkoriban volt csajom is. De valahogy vele sosem éreztem olyan jól magam, mint a sráccal. Azon az estén, és azon a helyen minden megváltozott, hisz valami olyan is történt, amire nem számítottam. Miközben smaciztunk, a kezeink is teljesen aktívak lettek, ami először csak a másik simogatásába, majd aztán már a vetkőztetésébe csapott át. Amikor már nem volt rajtunk csak egy bokszeralsó, akkor elkezdte Jani a péniszemet markolászni. Nem is kellett sok az akkor már nem teljesen lankadt farkamnak és egyre erősebben kezdte el szorítani (és ezzel együtt nyomni) a bokszeralsó, amit ő is észrevett. Aztán én is elkezdtem a hozzám simuló testén érezni, hogy valami ott lenn neki sem éppen természetesen nyugodt. Ekkor szinte egymás szavába vágva így szóltunk:
- Nem szorítja a....
- Áááá! Úgy látom, hogy a tiéd is kezd... és ezzel elkezdtük lehúzni a másik bokszerét. Ahogy az övéből előkandikált az a gyönyörű szőrtől alig-alig mentes farka, rögtön felcsillant bennem annak reménye, hogy végre egy férfi farok lehet a belátható jövőben a számba.
- Na akkor kezded vagy kezdjem – kérdezte kissé elhalkuló hangon
- Hát nem is tudom, Kezd inkább te! – válaszoltam
- Szerintem meg inkább te! – reagált, de ekkor már alig tudtam eldönteni a lába közötti gyönyörűséget nézzem, vagy a szépséges arcát, így nem kellett még egyszer mondania. Letérdeltem elé, és először elkezdtem a golyóit nyalogatni, szopogatni, de
- Törj a lényegre édes! – szólított fel, és ennek már engedelmeskedve, először csak a hegyét kaptam be. Aztán mentem egyre mélyebbre és mélyebbre. A farka pedig már-már a gigámat verdeste, és én ezt egyre jobban élveztem. Nem is kellett sok és a szexi nyögések között megpróbált nekem jelezni, hogy el fog menni, vagyis elfog élvezni, de én csak szívtam-szoptam a gyönyörűséges farkincáját. Aztán meg is kaptam az ”anyagot” belőle. Először néhány csöppet, aztán egyre többet és többet. Persze egyre kevésbé volt módom ízlelgetni. De ahogy megtudtam állapítani az első néhány cseppből, egy kicsit sós, de mégis enyhén édeskés, és pikánsan csípőskés volt. A hőmérséklete pedig igencsak meleg, már-már forró volt. Mintha kicsit égette volna a számat és a torkomat, de ez annyira nem érdekelt. Nagyon ízlett. Ez annyira felizgatta őt, hogy néhány másodperc után gejzírként ömlött a nedűje a számba. Alig győztem nyelni, de ez akkor nem érdekelt. Legalább negyedórán át kaphattam a finomságot, mire kicsöppent az utolsó (mintha csak nekem tartogatta volna). Alig hogy kifújtam magam, már arra lettem figyelmes, hogy Jani előttem térdel, és a farkamat kezelgeti először a kezével, majd a szájával. A golyóimat masszírozta, a faszomat húzogatta a jobb kezével. A következő pillanatban már arra figyeltem fel, hogy az újra meredező farkam hegyét nyalogatja, ízlelgeti. Ezt követően a hozzáillő szerénységgel kapta be a hegyét és kezdte el szopni a szervemet. Aztán egyre beljebb nyomtam neki, mire ő egyre hevesebben szopta. Nem is maradt el a következménye ezen cselekedetének, hisz hamar arra eszméltem, hogy időm sincs figyelmeztetni, hanem csak eresztem a spermámat a szájába. Lábjegyzet: Nem tudom, hogy mennyire megszokott dolog ez, de én ekkoriban többször kóstolgattam a gecimet. Hát nagyon hasonlított az övére, bár az enyém igencsak csípős volt (nagyon sok csípős dolgot ettem akkoriban), kicsit hidegebb, mint az övé. Na de vissza az orális aktushoz. Az egyre hevesebb szopásnak és (sajnos igen gyors) elélvezés után következett a következő:
- Na akkor készen állsz? kérdezte kérdőn
- De mire? kérdeztem vissza értetlenül
- Ülj le és megtudod! válaszolt mosolyogva
- De mit akarsz? kérdeztem újra rá kérdően
- ÜLJ LE ÉS MEGTUDOD! szólított fel / már egyszerűen nem tudtam ellenállni a kíváncsiságomnak, és engedelmeskedtem neki. A következő pillanatban az ölembe, pontosabban a farkamra ült és elkezdett rajta lovagolni. Először nagyon lassan, aztán gyorsított egy kicsit, majd még jobban begyorsult. A farkam újfent egyre vastagabb lett, amit megérezvén, kicsit lassabbra kapcsolt, majd újra begyorsult. Ezt egyre jobban élveztem. Aztán megtörtént, aminek meg kellett történjen. Egyfelől behatoltam (és ezzel elvettem a szüzességét), másfelől újfent elélveztem. Lábjegyzet: Én ekkor már nem voltam szűz, bár még korábban fiúval sehogy sem voltam. A szexet követően kinyaltam őt, ami szintén nagyon ízlett, majd egy közös zuhanyozás, ami alatt ahányszor csak egymáshoz értünk, beindult a fantáziám a folytatással kapcsolatban, de végül fürdést követően már ”csak” egy heves csók volt, majd lefeküdtünk. Először ki-ki a maga helyére, majd mikor már félálomba voltam, akkor azt éreztem, hogy Jani bebújik mellém és elkezdi csókolgatni a nyakamat, majd szorosan magához ölel. Nagyon jól elesett a srác közelsége és a teste melegsége, hogy elterelje kicsit a gondolataimat arról, hogy mi lesz majd ezután.
Na innen egy másik történet.
