Az ízlés mellett még a PID dolog is játszik, hát igen, ez bizony könnyen lehet. 

"Én élvezni akarom a kávézást, nem szenvedni. Attól, hogy a savanyú mellett még kiérzem a tavaszi rét felhangját, nekem nem lesz orgazmusom." :D :D :D Nagyon hasonló az ízlésünk.
A fiam egyébként még rosszabb. Őt egészen minimális mennyiségű sav is zavarja a kávéban. Egyébként nagyon érdekes, hogy én is így voltam vele. Régen utáltam a savanyú ízt a kávéban. Amikor még nem szállt meg a kávézás mániája, és nem sokat tudtam róla, folyton szidtam azt aki ezeket főzte. XD
Aztán egyszer találkoztam egy valóban gyümölcsös (és nem citrusos) kávéval. Egyetlen cukor elég volt, hogy savanyúból gyümölcsös legyen, úgy ahogy mondjuk egy tisztességes limonádénál. Az ilyen kávékat keresem és szeretem, de a tisztán savanyúakat, amiket csak tejjel lehet inni, már nem. Ilyen szempontból a legszörnyűbb élményem a Double Shot nevű kávézóban ért. Na, annál savanyúbb duplát életemben nem ittam. 

A robusztával kapcsolatosan inkább ambivalens érzéseim vannak. Bár hallottam róla, hogy léteznek nagyon jó kis robuszták, sajnos személyesen még futottam bele olyanba. Igaz nem is fektettem energiát abba, hogy keressek, így nem csoda. :) Mivel azonban nekem a koffein  a barátom, nem jelent számomra gondot ha van robuszta is egy keverékben.

A Johan & Nyström világos pörijeit hány fokon főzted, ha megkérdezhetem?