A gízai piramisok és szfinx környékéről, ha fel is tesszük, hogy részben az egyiptominál sokkal régibb civilizáció emelte, úgy hiányzik mindenféle tárgyi lelet, ami ezeken kívül lennie kellene. Amit viszont bőséggel ontanak az ásatások a 4. dinasztia idejére. Nem csak sírok, csontok, feliratok, freskók, domborművek, használati tárgyak, munkáseszközök, stb.

Hol lenne annak a rejtélyes civilizációnak egyáltalán a létének nyoma? Pedig ott is nagy tömegről lenne szó. Itt már bizonygattad, hogy a három piramis jóval hosszabb időn át épült, úgyhogy így még inkább kérdéses lenne. Nem tudsz egy leletre, egy sírra, egy csontra vagy bármilyen munkáseszközre sem rámutatni, amiket itt kiástak, hogy tőlük származna. Pedig a régészek nem csak a 4. dinasztiára összpontosítanak Gizában. Találtak az első három dinasztia idejéből is Gízában sírokat, eszközöket, tárgyakat, sőt a helyet már bizonyosan vagy 7000 éve lakják, és abból az időszakból (i.e. 5000) is kerültek elő predinasztikus tárgyak. Amúgy rengeteg szerszám is előkerül, hisz a fennsík gödreit előszeretettel töltötték fel törmelékkel, sittel, és használhatatlanná vált szerszámokkal. Egyébként a Szfinx padlójában is van egy ilyen gödör, amit így töltöttek fel. Pár éve kikaparták, s voltak benne már elkopott szerszámok is, amivel a szobrot is kialakították.

 

Mivel jól ismerem ezen piramisok szerkezetét, de technikai értelemben nincs ezekben olyan kőből vájt folyosó, bármilyen más épített folyosó, terem, tetőszerkezet, fali fülke, amit ne alkalmaztak volna más építményekben, bányákban az egyiptomiak. Vagy ne tudták volna összerakni, kifaragni hasonló formákban, összeállításokban.

 

Nem az Ozirisz sírra gondoltam, amit mutatsz, hanem Hotepherész aknasírjara a Nagy Piramis mellett. Hufu anyjának eredeti sírját kirabolták, és a papok utána találtak egy síraknát a közelben, ami egy 27 méter mély akna, a sziklába vájva, az alján egy kamrával, s ide rejtették a megmentett sírkellékeket. A függőleges akna kialakítása arra mutat, hogy egy 2. vagy 3. dinasztiabeli személynek készült eredetileg. Tehát már akkoriban is simán kialakítottak ilyen aknákat és kamrákat Gízában az anyakőzetben (mindhárom nagy piramisnak van föld alatti folyosója, kamrája).

Erről az Ozirisz-aknáról: Az akna lejárata eleve Hafré útja tövében van és az akna is alatta van, ami már azt jelzi, hogy az út elkészülte után létesült. Ráadásul el is bontottak az akna miatt Hafré útjának burkolótömbjeiből, hogy a lejárat fölé valami masztabaszerű valamit emeljenek. Az aknát korábban vízaknának is nevezték a helyiek, mert egy időben víznyerőként, kútként használták. Szelim Hasszán 1935-ben is csak úgy tudta átkutatni a felső 2 szintjét, hogy kiszivattyúzta belőle a vizet (a legalsó szintjét még így sem, a talajvíz beszivárgása miatt).

 

"A sorrend közömbös..." Nekem nem. Technikai szempontból érdekelne. Szóval szerinted melyik épült 1.-nek, melyik 2.-nak? Egyébként tudsz butább építményt, mint Hafré piramisa, ami egy teljesen tömör kőhegy??? Majd akkora, mint a Nagy Piramis. Általában  a régi királyok grandiozusmániája vezetett mindenfelé, hogy gigantikus sírokat emeltessenek maguknak. Nem csak itt, hanem a hatalmas kurgánok, kínai és japán sírépítmények, a palenquei maja piramis, a kisázsiai lűd királyok óriási félgömbszerű sírjai. Ha ez nem sír volt, akkor minek építette az a kőkori titokzatos civilizáció????

 

Nehéz ilyen értelemben Mükerinosz 27 éves uralmát a többiéhez hasonlítani. Sok minden befolyásolja: vannak fáraók, akik jóval több időt uralkodtak, de alig építkeztek, mások meg elég sokat. Voltak-e aszályok, háborúk, stb. ezen évek alatt.