A megtérés a pillanatban kezdődik, a pillanatban folytatódik, és a pillanatban van megtartva

Az a pillanat a kezdete, amikor elkezdek szemlélni, belülről szemlélni a világra, befogadva a szemlélődésemre a válaszokat

Mindenben találkozva a válaszokkal

Figyelve az apróra, és a kicsire

Az érintésekre

Minden keresi az igazságot, az okkultizmus, és a másban keresők is keresik az igazságot

Az okkultizmus rátapos az apróra, így pont azt tapossa el, ahonnét kitudódna a tévedése

Magából indul ki, holott a magunk legyőzése tesz képessé meglátni az aprót

Mindenki azt hiszi, közelebb van az igazsághoz, így az, hogy egyenlőbb vagyok, magamat elé helyezve másoknak, máris letaposta az apró virágait

És a lány a fiúban, és a fiú a lányban rengeteg aprót fedezhet fel, ha a másikat nagyobbnak tartva magánál, és szolgálja a másikat 

Ha a nagyságomat választom, akkor alkalmatlanná teszem magam a megtérésre

És mi a megtérés, bizonyára nem az, ha betűről betűre tudom az igazságot, hanem csakis az, ha megcselekszem

Hiszen az igazság a szeretet, így az igazság megtalálása ott van az első két törvényben, ami a lényegben egy törvény, a két törvény szolgálva mindig a másik törvényben

És a fiú, és a lény szerelme, csodálatos tanítója a két első törvénynek

És a testi érzékiség, ha elhagyja a szerelmet, a meggyalázója az első két törvénynek

Magam döntöm el, hogy mindenben kiveszek, vagy mindenben elkezdek lassulni, egészen addig, míg hasonlóvá nem válok a kőhöz

Ha pedig szolgává teszem magamat másokért, akkor forrás fakad bennem, és az igazság bennem is kinyilatkoztatja, élek

Nem magamtól, hanem az élet adja, hogy élek

A test elmúlik, rövid az ideje, a lelkem meg olyan lesz, amilyenné az akaratommal formázom, segítséget véve az élettől, vagy elsüllyedve a halálban