Alex Raps Creative Commons License 2018.09.11 0 0 24871

Olvass és értelmezz! Rétegragasztott szerkezeti elem maganyagaként került a Moszkítók gyártásában alkamazásra. Tehát a rétegelt lemezek maganyaga balsa volt (ott sem mindenhol, de fogjuk rá) aztán amikor megkeményedett az a ragasztó ami összefogta akkor akár ki is lehetett volna venni a balsát csak erre nem létezett technológia. Magyarán könnyű szerkezeti távtartóként működött gyártás során, de a G terhelés kibításához meg a végsebességhez (meg az összes klassz dologhoz, ami egy vadászrepülővel kapcsolatban felmerülhet) ennek a fának - mint szerkezeti anyagnak - végképp nem volt semmi köze. 

Ha megértetted volna korábban hogy mi a magyanyag kifejezés lényege akkor nem jöttél volna most ezzel a faszméregetésnél nem több hülyeséggel.  

Segítek megérteni. A rétegelt lemez több egymással 90 fokban elfordított és műgyantával ragasztott furnérrétegből ál. Egyrészt ezeknek a furnéroknak a középanyaga (maganyaga, amely lehet 1-3-5 réteg) volt balsából, de a külső 2-2 réteg minden esetben valami ellenállóbb keményebb fa. Ezen felül a sárkányszerkezet távtartó elemeit kifaragták tömör balsából és a gőzőlt és ezért hajlítható - fent már leírt rétegelt lemezekkel vonták be - majd ragasztották össze műgyantával (préselés, csiszolás, lakkozás, stb. nem írom le a technológiát részletesen). Aztán amikor megkötött a műgyanta akkor a sok kisebb méretű lemezből kvázi egy anyag (egyetlen merev szerkezet) állt össze így a távtartókat akár ki is vehették volna, mert a sárkány önhordzóvá vált, de ebben a szakaszban azt már nem lehetett mert a kéreg végleg körbezárta a balsát. Vagyis használták a balsát de kurvára nem az adta meg a szerkeszeti szilárdságát. Sőt! A gép elkészültét követően különösebb szerepe már nem is volt. Csak azért használták mert beépülő távtartóként ez volt akkoriban az elérhető legkönyebb anyag. 

Előzmény: tibtiborkaba_new (24869)