Most ez a „társalgás” (gyakorlatilag mindenki mondja a magáét) két irányba húzott el. Az egyik: a nagyon kemény kövek megmunkálásának problémája (ez kifejezetten a dinasztikus Egyiptom alatti probléma). A másik: valamiféle jégkori vagy kevéssel azutáni kultúra jelenléte Egyiptomban. (A kettőt kitadimanta néha szeretné összemosni).

Már az újkőkortól vannak rejtélyes kőmegmunkálások egészen a középkorig, Ázsia különböző lelőhelyein. Pld. nagyon kemény köveket fúrtak át máig ismeretlen módszerrel.

Egyiptomban diorit és gránit tálakat, korsókat találtak, ezek készítése akár az i.e. 4000-ig nyúlhatnak. Ember nagyságú dioritszobrok kerültek elő az Ó- és Újbirodalom idejéből, tokéletesre munkálva. Mindezek után csak rézfűrészek, bronzvésők, dolerit és bazalt kalapácsok és hasonló kerültek elő (valamennyit a víz is lágyít a kemény köveken). Ráadásul pár freskó, amelyeken köveket, szobrokat faragtak, azokon is csak ilyen szerszámok láthatók, és kezdetleges fúrógépek. Viszont Petrie által megvizsgált gízai diorittálakba bevésett (és nem karcolt!) barázdák mélysége folyamatosan 1/100 hüvelyk (0,25 mm), és az egymás mellett futó körkörös vonalak is szinte tökéletesen párhuzamosak (és a bevésett vonal vastagsága is egyenletes: csak 0,17 mm! Ez szerintem máshogy nagyon nem lehetséges, mint hogy a szerszám élét befogták egy szerkezetbe, ami nagyon hasonló volt egy esztergához. A bevágó él lehetett a korund, mert a régészek szerint akkoriban még a gyémánt ismeretlen volt Egyiptomban (akár az edzett acél), ami viszont csak kicsivel keményebb a dioritnál.

Bizonyos egyiptomi kristálylencséket valószínűleg mechanikai csiszológépen alakították. Viszont ezeknek semmi nyoma a papirusztekercsekben, sem a freskókon, sem a régészeti leletekben. Már azt is mondhatnám, ez ördögi kör. Persze mindig jönnek új elméletek, amelyek éppen megvalósíthatók lehettek, de kétségtelenül ezeket eddig nem támogatja egy ókori lelet sem.

Itt van pl. ez a hatalamas tíz méter átmérőjű körfűrész, amellyel úgy gondolják az abu roasi vagy az abusziri nagy gránitlapokat szeletelték. A küllők fából lennének és a körre szerelt penge éle rézből van. Itt is vízzel locsolják a gránitot vágás közben és a vágásba kvarchomokot vagy dioritport szórtak.A kereket pedig emberek hajtják: