Teljesen feleslegesnek tartom ennyit beszélni a gízai Nagy Piramisok és a Szfinx koráról (mint ahogy a baalbeki terasz koráról is felesleges volt). Olyan sok bizonyíték szól a IV. dinasztia mellett, kezdve az ókori egyiptomi és görög történetírók feljegyzései, a kőfejtői jelek a Nagy Piramis teljesen lezárt kamráiban, az összes felírat a templomokban, sírokban és masztabákban, Merer töredékes papirusza a Nagy Piramis befejezéséről, stb. Ellentétként meg teljesen bizonytalan eredetű erodált köveket mutogatsz, ill. a Nagy Piramisnál nem tudod megmutatni, hogy a két időben egymástól több ezer évre lévő és különböző fejlettségű civilizációból a korábbi meddig építette a piramist, és Hufu honnan folytatta. Ha Hufu leutánozta a korábbi civilizáció munkamódszereit, stílusát, stb. akkor honnan veszed, hogy fejletlenebb volt??? Ha meg képtelen vagy ezt a határvonalat megmutatni (a rábetonozott burkolókő nem jött be, mint Hufu idei cserekő), úgy mi értelme az egész „teóriának”…?

Ha a nedves, sós homok rongálta meg a köveket a nyugati oldalon (az északi oldal szegély kövein nincs ilyen erodálás nyom), úgy nincs is miről beszélni, mert az ellentábor szerint a 8-15 ezer évvel ezelőtti esős korszak okozta a rongálásokat itt mindenfelé, amikor ezen a tájon nem is volt homok. http://www.joelsegypt.com/3-the-erosion-of-the-casing-stones/

És persze a leömlő eső leginkább a lábazat alatti alapköveket rongálta volna, amin meg semmi nem látszik. Ezek csak abban az esetben lettek volna védve, ha oldalirányú homokfúvások okozták az erodációt. Ráadásul az esők az északi oldalt is ugyanúgy érték volna a piramist, de ott nincs ilyen rongálódás.

Gízai fennsík kőbányái eltérő minőségű, mészkövet adtak. Jobb lenne, előbb elolvasnád a régészeti jelentéseket, mert úgy nem ugranál be a képek nézegetése után olyan bakikba, hogy Baalbekben az arabok eszkábálta falat rómainak nézed vagy a 20. századi betonjavítást Hufu renoválásának. Már ezek is megválaszolnának pár kérdésedet. Talán még lehetne válaszod is, hiszen valójában neked kellene válaszolnod a kérdésekre, mert te állítasz olyat, ami a régészeti eredményekkel nem egyeztethető, s nem visszakérdezgetned.

Mark Lehner pld. Thomas Aigner német geológussal kőről kőre feltérképezték a Szfinx templom kőtömbjeit, hiszen azok a Szfinx körüli U-alakú árokból lettek kitermelve: hogy az adott kőtömb melyik réteget képviseli (már ebben a 20 méteres vastagságban is 3 különböző minőségű mészkőréteggel van dolgunk): http://www.aeraweb.org/wp-content/uploads/2018/05/AG_18_1.pdf

Vagy itt egy klasszikus munka, Selim Hassan régésztől, aki a 30-as években ásatott Gizában. Ő helyezte el először a Gízai kontextusba a Nagy Szfinxszet. Azaz előbb kellett megépülnie Hafré szertartási útjának és az út mellett haladó vízelvezető ároknak, s majd csak ezután kezdték kivájni a Szfinx szobor gödrét. http://www.gizapyramids.org/pdf_library/hassan_sphinx.pdf

A csatornát belevájták a fennsík sziklájába. Szélessége kettő és a mélysége másfél méter. Az árok nem csupán az esővíz-elvezetést szolgálta, hanem határvonalat jelentett Hufu és Hafré nekropolisza között. Ha először a Szfinx készül el, sosem folyatták volna bele a vizet a szobor árkába. Az alábbi képen jól látszik a délnyugati sarokban az árok vége: