Orosz levéltári bizonyítékok a Szibériába elhurcoltakról:

 

A négyoldalas orosz levéltári iratot a Burjátországban élő Petőfi-kutató, Alekszej Tyivanyenko professzor találta meg egy szibériai levéltárban. Az iratot, amelyet alább mi is közzéteszünk Fuksz Sándor bemutatta, és átadta a sajtó képviselőinek. Ezen egy hadifogoly-összeírás található, mely az 1867-1868 évi állapotot tükrözi. Szibéria hat különböző fogolytáborában összesen 309 foglyot számláltak, és közülük 218-an osztrák alattvalók. Ahhoz nem fér kétség, hogy az Ausztriát két évtizeddel korábban egy hatalmas katonai intervencióval megsegítő cári Oroszország semmiiképpen nem hurcolhatott el lojális osztrák alattvalókat, hanem csakis a magyar szabadságharcosokat. Mint tudjuk, 1849-1867 között a magyar államiság megszűnt létezni.

 

Ezzel az új bizonyítékkal immár levéltári adatokkal is alátámasztottan megdőlt az a magyar „tudományosság” azon téveszméje, pontosabban ordas hazugsága, amely tagadta, hogy az 1848-49 szabadságharcot vérbefojtó orosz cári csapatok nem hurcoltak volna magukkal magyar szabadságharcosokat. 

...

Ismerve a kegyetlen szibériai viszonyokat, ha két évtizeddel elhurcoltatásuk után még több mint kétszáz foglyot életben találnak, akkor megalapozott az az állítás, hogy eredetileg több ezer honvédet és civilt hurcoltak el az orosz cári csapatok.

... 

 

Ha a most bemutatott bizonyítékhoz hozzátesszük azt a tényt, hogy az Orosz Föderáció Igazságügyi Minisztériumának honlapján két éve változatlanul olvasható, hogy igenis hurcoltak el 1849-ben magyar hadifoglyokat Szibériába, és közöttük volt Petőfi Sándor is, akkor a magyar tudomány egyet tehet, haladéktalanul utána jár az orosz fél által feltárt igazságnak.

 

AZ OROSZ FÖDERÁCIÓ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUMA KÖZIGAZGATÁSA A TRANS-BAIKÁL TERÜLETEN:

http://to75.minjust.ru/node/4144

Magyarra fordítva(google)