Egy újabb rekontrukciós rajz a heliopoliszi triász Nagy Szentélyéről.

 

A Nagy Szentélyt, a Trilithont igazából a héliopoliszi istentriásznak szentelték, s annak csak egyik tagja volt Juppiter Heliopolitanus (de még a római Macrobius is Zeusz Helipolitanus néven utalt rá). A. B. Cook vallástörténész Zeusz Heliopolitanust inkább egyiptomi jellegűnek írta le  Zeus c. monumentális művében.. Viszont a neve számos baalbeki latin nyelvű feliraton megmaradt. Ha csak a római Juppiterrel foglalkozol, sosem jutsz közelébe a baabeki titkoknak.

Írtam már ezekről, pld. 8-9 éve, s nem csak a teraszról:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=91352347&t=9000303

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=104623557&t=9000303

Aphakai fényjelenségekről is írok itt, melyeket az összegyűlt hívek ámulatára produkáltak a helyi pap-mágusok.

Fr. Ragette így képzeli el a Nagy Szentély helyén lévő templomot az i.e. 2. században, a szeleukida időkben:

 

H. Kalayan ásatásai a hatvanas években kimutatták egy még megdöbbentőbb dolgot: a baalbeki Juppiter templomot és a Nagy Udvar keleti homlokzatát egy időben kellett megtervezni, egy átfogó terv részeként. Mivel a legújabb meghatározások szerint a Juppiter templom a szentély nyugati végében i.sz. 15-ben kezdték építeni, a teraszát kiszélesíteni és csak 260 körül fejezték be a bejárati lépcsősorral, azaz 250 éven át ragaszkodtak a tervhez (én megszámoltam a főbejárat 12 oszlopával együtt kereken 250 oszlopot helyeztek el a Nagy Szentélyben). E mögött nyilván egy olyan szervezet állt, akik a mérnökeivel, mesterembereivel, hatalmával, pénzével képesek voltak ezt biztosítani. A Collegia küldte ide az embereit, ez nem lehetett az egymást gyilkolászó, sokszor félőrült császárok kénye-kedvére bízni.

Philippus ideje alatt Héliopoliszban vert pénzérméken jól látható az oszlopcsarnokos főbejárat, és a nyitott kapuban egy alacsony-törzsű fa látható. A kutatók szerint ez a szent ciprus vagy cédrus. H. Winnefeld közölt egy templomi reliefet Baalbekből, melyen két istennő látható a szent ciprus két oldalán. Lásd a lentebbi képen:

Írod: „A sumérek sokszor hatágú csillaggal jelölték a Napot. A Nap-kultusz ősidők óta vezető helyet foglalt el (nemcsak ebben a térségben), de a római vallásban nem igazán van jelen…” Igen, ez nagyon jó észrevétel.

Uruk királya, Gilgames (i.e. 28. sz.) Enkiduval és ötven harcossal ment a Cédruserdőbe, hogy megölje Huwawát. Egy szent cédrusligetbe mennek, a szörny Huwawa ezen misztikus labirintus bejáratának őre. Ez egy beavatás, misztérium, s ennek helye az ősi Baalbekben volt. Próbákat kellett teljesíteniük, ami a beavatási rendszer része volt mindig, akárcsak az őr kicselezése vagy megölése. Itt volt a mítoszban említett: Anzu fészke vagy az Alvilág Bejárata, és persze a vénuszi tisztelet helye, Irnini temploma. Pláne, hogy Illés próféta (i.e. 9. sz.) Eliziussal és ötven kísérővel vág neki az útnak. Nyilván egy titkos utasításnak megfelelően, aminek szabályai nem változtak az eltelt kétezer év alatt (Gilgames ideje óta). Ők is Baalbekbe igyekeznek, hogy ott a prófétát egy még misztikusabb utazásra ragadja holmi égi szekér. Enkidut meg egy óriás sas (amilyen Anzu is) vitte fel az égbe ugyanitt. Ez valószínűleg ugyanaz a sas, aki a baalbeki és környékbeli mitológiában két ikergyermekét viszi a karmai közt: Azizoszt és Monimoszt, a reggeli és esti Csillag héroszait. Palmyrában Azizu és Arsu a nevük. Azizu/Aziz talán kapcsolatban lehet Azazéllel a lázadó angyalok vezérével, aki óriási sasként szállt le a jeruzsálemi Templomhegyre, bár ennek tovább boncolgatása messzire vezetne. Gilgamesre visszatérve: ez a Cédruserdő vagy liget, ahol a misztérium zajlott, nem lehetett-e az a hely, ahol a hatszögletű udvar áll? A. B. Cook szerint a hatszügletű udvaron egy szent cédrusliget állt egykor. Ezért mutatnak a római pénzeken a kapuban ilyen fákat. Vagyis a Collegia mesterei szándékosan kalkulálták be a hatszögletű udvart, az ősi misztériumok helyét és nem véletlen a hatszöglet sem, amit a római építészek máshol nem alkalmaztak. A sumérek a Napot is hatágú csillagnak mutatták. Mikor Nimród fia, Gilgames Samashoz utazik, nyugatra megy, az ősi hősök misztikus utazásuk során mindig a Nap útját járják be, keletről nyugatra. Egy szó mint száz, ide kellett jönniük….

***

Jut eszembe. erről történelem előtti megalitfal-építőkről azt írtad, hogy jellemzően félbehagyták amihez elkezdtek. Most hol lennének ezek a félbehagyott építmények? (mivel a baalbeki "terasz" ugye kiesett). Gízában akkor mind a három piramis ilyen lenne? Mükerinoszét ha úgy veszem tényleg félbehagyta Mükerinosz utóda, mert még a gránitborításának lecsiszolását sem fejezte be, a halotti templomának „befejezését” nem is említve. És azon kívül, hogy ciklopi falakat emeltek, tudható-e más is róluk? Azaz: mihez értettek még?