FISCHER MÁRIA

(1937 - 2012)

MONDOM, AMÍG A FILM PEREG

 

Mákonyos ördög idéz színes végleteket.

Tágul a nagy szivacsos mell. Kosztümben urak

játszanak éjjel az isten bús barmaival.

Kapcsok, kapcsolatok lényege pattan, esik

szét a homályos ügyek háttere. Nem menekülsz.

Nézed a filmet akármeddig, tompa leszel,

fád, s a világ, Habakuk, megvan nélküled is.

Jobb, ha tudod: belecsíphet fenekünkbe a dér,

szép arcunkba a halál csontkeze. Fordulatok

nincsenek. Arra ne várj, hogy kenyeret, pecsenyét

kapsz ingyen; kifizetsz majd minden falatot,

minden korty vizet. Érted sem jönnek ufók

és pártos mukik, és díjat, pénzt te se várj –

Így könnyebb. Mosolyogj szépen, jaj, mosolyogj…!