Annyi a szeretetem, amennyire megteszem Jézus akaratát

És könnyen jön az, hogy a langyosság kellemes, és kényelmes életébe, a szinte életébe lépek

Abban maradva magamban, hogy élek, de nem erősíted meg nekem, azt a vélelmemet

Ha megerősítesz engem, akkor magaddal erősítesz meg, a szereteteddel erősítesz meg engem

Könnyű a gondolat, és könnyű a megértése, és mégis könnyen a kényelmembe esek, a kényelmem vermébe esek, anélkül, hogy észrevenném, hol vagyok

Hiszen mindenkire sütsz, nem mondod, rád nem sugárzom

Hol van a különbség, bennem van a különbség, az akaratomban van a különbség

Kettéosztom a Szavadat, ezt befogadom, azzal még várok

Kintről várom a megoldást, pedig belülről kell kivennem az életemet, bent életre keltve Téged magamban

Felemelkedve az ég felhői közé

Hogy a hetedik napot megszentelem, sőt a nagy ünnepnapokat is megszentelem, meglátogatva Téged a templomodban, az még nem jelenti azt, hogy nálam vagy a templomomban

Mert az életem az, ha a templomod vagyok

És azt gondolom, hogy amikor a szükségemben, és a fájdalmamban Hozzád fordulok, az élet

Hogy Hozzád fordulok, az valóban élet, és az is rendben van, hogy a szükségemben Hozzád fordulok, de az igen messze van az élettől, hogy a jólétemben nem fordulok Hozzád az imámmal, amikor is másnak szüksége lenne az imámra

Mert ha csak magamért, és csak a közvetlen szeretteimért megyek Hozzád, az még mindig csak az önszeretetem

Még böjtöt is tarthatok a külsőségeimben, anélkül, hogy az a legcsekélyebb életet is jelentene nekem

Sőt a jót is tehetem magamért, lesve, ki látja

Csak ott van az élet, ha meghalok az önszeretetemnek

A szeretetnek nincs szüksége pompára

A szeretetlenségnek van néha szüksége arra, hogy meglássa a tiszta szeretetet a fényedben

Azt viszont Te adod

És jobb nekem időben felkészülnöm, hiszen hamarosan velünk leszel, hiszen hamarosan velünk lesz az Isten

Felismerve a csendben, a visszaérkezése előtt

Életre keltre magamban, Vele várva az érkezését

Bent kiküzdve, kint együtt járva

Benned alakulva