teletabiii Creative Commons License 6 napja 0 5 35629

Sziasztok !

 

Két napja érkeztünk haza montenegrói utazásunkról, rövid beszámoló az érdeklődőknek. Egynapos Tara rafting ill. két napos Rijeka Crnojevica megállónk volt odafelé, Ulcinj volt a végcél, négy nap tartózkodás után visszafelé Sarajevo-i éjszakázás. 

Odafelé az Eszék, Doboj, Zencica Sarajevo útvonalat követve különösebb probléma nem volt, nagyjából lehetett tartani szombati napon a GPS által megadott tempót (megállókat nem számítva). Az érdekes rész Sarajevo után következik Foca felé tartva, jóval kanyargósabb, szűkebb út, de biztonságos, bár egy helyen korábbi hegyomlást kikerülve kell haladni, átlagsebesség itt már csökken. Foca előtti benzinkútnál tankoltunk, kicsit pihentünk, majd áthajtva a Drina hídon mentünk a rafting szállás felé (Tara Raft). Ez az út minőségét tekintve nagyob vacak, kb. 20-25 km/h óta haladást tett lehetővé, vagyis a montenegrói határig tartó 25 km-re kb. egy órát kell számolni, a szakasz egyébként biztonságos, két autó elfér egymás mellett. Maga a rafting nagy élmény ráadásul érkezésünk előtt két hétig szakadt az eső, magas vízállás miatt le is rövidítették kissé a szakaszt kikerülve egy felső zúgót, úgy volt gyerekekért nem is vállalják a felelőséget, de aztán mégis jöhettek. Kiváló vacsorát, reggelit ill. ebédet adtak, ugyanakkor a szállás nagyon egyszerű, de tisztának mondható faház, de legalább saját fürdővel A területen legalább 4 cég táborhelyei találhatóak, egyik szomszédban kb. éjjel 2-ig ment a zenebona, nem volt túl jó az alvásminőség. Költség 70euró/fő, 12 év alatt a fele. 

Másnap az evezés után 3-4 között indultunk tovább, a Scepan polje-i határátkelőt kb. 1 óra alatt tudtuk le, kifele a bosnyákok kérték a zölt kártyát, akinek nem volt 20 euro kenőpénz megoldotta a problémát. Rafting kempingek egyébként a határ túloldalán is találhatóak. A határátkelés után az útminőség látványosan javult, gyorsabban lehetett haladni, a Piva kanyon nagyon szép, helyenként tériszonyos. A plató után Podgoricáig kb 100 km. az út, alig kanyargós előzési lehetőségekkel, jó haladási sebességgel. Podgorica után Cetinje felé haladva tábla jelzi a Rijeka Crnojevica letérőt, viszont az út kesnekny, szakadékot kőtömbökkel próbálják a szakadéktól elválasztani, bár ebből se jutott mindenhova. Útközben van egy megálló gyönyörű kilátással a "dunakanyarra". A falu nagyon hangulatos, nyugodt igazi idilli hely kevés turistával, szerzetesekkel, 1-2 étteremmel. Szállásunk közvetlenül az örgehíd mellett a Milena appartmanban volt (Booking), ami talán a legszebb a faluban, a folyó fölé nyúló nagyon hangulatos erkélyekkel. (liba, kacsa, haletetés stb). A házigazdák roppant kedves nyugdíjas bankárok, csak lesték mivel tudnak kedveskedni. Egyik nap reggelive a legjobb minőségű prsut volt egyebek mellett, másnapra saját készítésű sós süti várt. Az öreg híd étteremben vacsoráztunk, a pisztráng szokásosan jó, különlgesség az angolnasült ill. a füstölt ponty sem érdemes kihagyni. Másnap kb. félnapos program volt a csónakázás strandolással. A víz édes, kellemesen meleg, tiszta. Másnap reggel horgászatra fizettünk be, nagyon sok sügér van a tóban, sajnos rajokban járnak, nekünk pecával nem volt szerencsénk, de hálóval eredményesek voltunk. Pelikánt sajnos nem láttunk, ebben az időszakban állítólag az albán partok felé eső költőhelyeiken vannak, kárókatonák viszont rengetegen vannak.  

Továbbindulva a Virpazarig tartó út szintén nagyon szűk, szembejövő forgalom esetén tolatós. A falu szerintem annak köszönheti intimitását, hogy a tömegturizmus a nehézkes útviszonyok miatt elkerüli. Virpazar után a Soline alagutat követően haladtunk dél fele, az út nem túl haladós, de az emelkedőkön van kapaszkodósáv, itt lehet előzni. 

Ulcinjt úticélul első sorban a Bookingon talált hotel miatt választottuk, mely messzemenően visszaigazolta a várakozásainkat. A Hotel Pirate volt a szállásunk az óvárosban, kb. 50-100 méterrel a tengerszint felett gyönyörű kilátással az Adriára. Életem legjobb szállodája volt. Egy 150 (!) négyzetméteres gyönyörűen berendezett appartmant béreltünk külön erkéllyel ill. terasszal. Közel mindenhez, mégis nagyon nyugodt, csendes. A reggeli különleges, szinten minden házi készítésű (sajt, kenyér, ajvár, kajmak) a rántotta szenzációs, az ajvár szintén. Kb. 10 féle gyümölcs volt az asztalon, köztük ananász, áfonya, szeder és málna. (disznóságokból készült ételt mondjuk nem adnak, de ez egész Ulcinjra jellemző). Személyzet figyelmes és roppant kedves, az éttermükben többször vacsoráztunk, nem sokkal drágább, mint a normál városi árak. Rizotto, tészták külön ajánlottak (7-8 euro/adag), orada 35 euro/kg, város 30 euro/kg. Köves strand kb. 300 m-re van, de a szintkülönbség jelentős.

Maga Ulcinj annyira nem ragadott meg. Az óváros zegzugos sikátorai lépcsökkel, emelkedőkkel tarkítottak, sétára, nézelődésre nem annyira alkalmasak. A városban este az utcákon meglehetősen nagy nyüzsgés, főleg muszlimok és albánok, de semmi probléma. A nagy strandra jártunk, amiről itt sokan írtak, mi előszezon lévén a közeli Miami beach-et választottuk (kb. 15 perc autóval az óvárostól), páros napágy napvédővel 7-8 euróért bérelhető, érdemes a nádfedelű helyett a ponyvásat válsztani, jobb árnyékot ad. Gyerekeknek szórakozásként banán 5 euro/fő, fánk 10euro/fő, tengeri ugrálóvár 5 euro/fél óra, felnőtteknek jetski 20euro/15 perc. A strand tisztaságra nem volt panaszunk, parkolni egy árnyékos fenyvesben lehet. Sznorizni a szállodai strandnál próbáltam, semmi különös. 

folyt köv.