Tudom, hogy azt fejtegetted, de fejtegetésed - sajnos - hibás volt, amint arra próbáltam is rávilágítani, láthatólag - sajnos - eredménytelenül.

 

Hiába, a bármily nagy rutin, élettapasztalat, ami tulajdonképpen csak kondicionáltság (mi az a 80-90 vagy 100 év az örökkévalóság szempontjából?) olykor cserben hagyja az embert, és van úgy, hogy merő ön-, és más ámítás arra hivatkozni, hagyatkozni, kiváltképpen akkor, ha nem a zárt, individuális, hanem a nyílt lét kérdéseiről van szó.

 

Csak egy nagy adag hit-dózis tudná kirángatni az ilyen "sokat tapasztalt" embert, mint Ön az Idő mély kiterjedésű kátyújából, amelybe - sajnos - úgy tűnik, hogy talán ha nem is menthetetlenül,  de szemlátomást beleragadt. 

 

Még szerencse, hogy megtérni és felébredni sosincs késő.