A Fischer dűbel tökéletesen megfelel. A vályognál az a lényeg, hogy ne a felületen, hanem belül feszítsen, a felülettől 8-10 cm-re. Unokatesóméknál ( két tanárember tonnányi könyvespolcokkal ) sokféle megoldás ki lett próbálva, de a könyvespolcok előbb-utóbb elhagyták a falat. 150 mm-es Fischer dűbel, 6 mm-es csavar. A falban a dűbel 50 mm-e 100mm mélyen kezd szétnyílni. Ahhoz hogy ez kiszakadjon, a vályogból egy 150 mm-es kúpnak kéne kiszakadni. A száraz vályog ennél sokkal szilárdabb. Persze rendszert kell venni, az nem megy hogy veszek dűbelt és majd túrok hozzá otthon valamilyen csavart! A ragasztás is jó megoldás, de a furat jó ha nem hengeres. Kicsit kúposra kell fúrni, a fúró "csóváló" mozgatásával. Itt is az a lényeg, hogy a vályogtégla belsejében mélyen fogjon.