László Noémi
FELFEDEZÉS
Ma sár, kövek és fellegek
emlékezete volt a nap.
Sok földi szín egymásra hullt,
amikor elgondoltalak,
és összehúztam egy kicsit
a színeid magam körül.
Ma más irányba folyt a csend,
s egy szó kivillant meztelen,
akár a kő, ha az iszap
a zivatarnak megterem,
akár a fény, ha áthasít
a fellegen, és rád mutat.
Ma megkövülten áll a hold,
és attól tartok, rám szakad.
Valami konok vonzerő
növekszik itt a váll alatt,
s minden halálnál hangosabb
szívdobbanás nyomába ér.
Ma ereimben másfelé
indult a vérem,
s rád akadt.
Papírhajó,
1996 [51.]