Nem gondolom, hogy oktatni bárki bárkit is tudna. Lehet mondani dolgokat amiket valaki segítségnek tekint van aki meg egoizmusnak. Nem gondolom, hogy itt villantanék ... keveen vannak akikkel lehet elérni eredményeket, de az információ hiánya odavezet, hogy sokan nem is értik hogy lehet sokszor a másiknak igaza. Engem meg nem érdekel.

Alapvetően a kezdeteket mindig azonos tévedések jellemezik, mert a társadalmi konszenzuális nevelésben részesült, és a laikus miért is tudná átadni a filozófia lényegét, ha amúgy fél a szingli léttől és vágyik az akolba.  Most látni igazából a világban tapasztalni ezt a jelenséget.

De alapvetéseket tudomásúl kell venni mint az axiómákat más tudományokban, de persze éppen a Buddha dogmákat nem alkotott.Nagyjából úgy vélekedett az átadásról, ahogy én. Sok gondolat megegyezik más elméletek megfontolásaival de a hasonlóság csak látszat. Túl sok érzelemmel nem kínlódom, amúgy is el kell vetni, mert a bioszférában nincsenek érzelmek, különösen annak a fajnak az esetébn, amelyik átlépte a rubicont.

 

Aki komolyan érdeklődik először  ha van társasága ebben a témában kezdje a négy Dharma pecséttel.

De az alapvetés a következő:az ember két alkotó, leginkább a testben értékelhető, de ami én vagyok annak semmi köze az anyagvilághoz és ezt is tanítja a Buddha. Van hasonló gondolat a vallásokban, de a Tan filozófiájában nincs.

Ellenben mégis leginkább vallásokkal találkozott és kénytelen volt alkalmazkodni. Az ókor, de a középkor sem arról híres, hogy értelmes dolog lett volna a hittel szembe menni illetve az információk hiányával.  A Tant ma a tudat tudományának nevezik minden olyan tudományban amelyik szociológiával, pszichológiával, pszichiátriávak és neurológiával foglalkozik.

A Buddha  sok egészen új dolgot tanított, nagyjából Európa a nagy görög filozófusokkal kezdett bele, majd Kant  idején tudták összeveztetni egyetlen rendszerbe, Nágárdzsuna tanításai alapján amikben az ürességgel és az éntelenséggel foglalkozott.

 

Ami az ember test-és-tudat abban elég sok a zavar és a titok, de nem a test vagyunk. Az emberiség nem is tudja képes vagy hogyan képes a tudat kapcsolatot teremteni a testtel amennyiben egy faj kiverekszi magát az evolúción túlra.

 

A négy pecsét: nem akarok kopácsolni, itt egy forrás aminek a fordítóját személyesen is ismertem, és volt idő amikor sokat segített, nem csak nekem, sokaknak.

Négy dharma pecsét - Lelketlen Béka dharma.blog.hu/2009/11/16/negy_dharma_pecset2009. nov. 16. - A Buddha tanításának foglalata, tömör összegzése, s egyben védjegye az, amit a Négy dharma pecsétnek (四法印) neveznek.

Ahogy a Buddha ...4 alkalommal látogatta már meg ezt az oldalt. Utolsó látogatás ideje: 2018.01.22.

 

Azt javaslom, hogy ezt tudással kell elfogadni és tudással kell vizsgálni, ahogy az aranyműves teszi, mert ha nem aranyat kopácsol akkor csak ráfizet. Én sem érzem magamat arra joosítva hogy másokból csináljak valamit. Nki magának, magában önmagáért kell ezt elvégzni, mert alegfontosabb a legértékesebb a világon az ami vagyunk mi, és nem a test vagy nem is az ember.

Mese nincs el kell fogadni, meg kell érteni, és így kell a világra tekinteni. Nincs rinya, a tudományoknak - egyiknek sem - mond ez a négy axióma ellent.Nem tesz látványos megkülönböztetést - tehetne - de két tudatállapotról szól, az egyik a szamszára a másik a nirvána.

Aki nem tudja benyelni, ne is pazarolja az idejét a Tanra.

 

Aki ovább szándékozik tipegni, annak ez a szorgalmi feladat, de csak annyi, hogy olvasgassa.

阿部正雄 Abe Masao (1915-2006) - Terebess https://terebess.hu/zen/mesterek/AbeMasao.htmlZen, buddhizmus és nyugati gondolkodás. Fordította: V. Szabó László A fordítás alapjául szolgáló eredeti mű: Abe Masao: Zen and Western Thought, ...

 

Aki hittel és hitből követti a tant az vallásos budhista. Aki gondolkodva vizsgálódva elmélkedve és meditálva halad az tudássl követheti és ez igen bíztató, ambátor elég embertelennek tűnhet.

Bárki kérdez bármit tőlem, ha akar, vitatkozhat is mert kell vitatkozni ... én ennyit szóltam.

 

Gyémánt szútra (Terebess Ázsia E-Tár) https://terebess.hu/keletkultinfo/gyszutra.htmlA Gyémánt szútra (Vadzsraccshedika Pradzsnyápáramitá Szutra) a buddhista kanonikus irodalom korai, kiemelkedõ darabja, és mint ilyen a zen szellemének ...2 alkalommal látogatta már meg ezt az oldalt. Utolsó látogatás ideje: 2018.05.18.

Ebben a topikban  hallgassatok TiTura. Ő Tiszta Tudat, akivel sokat és kölcsönösen hatottunk egymásra, és ez nagyon jó. Hálás vagyok ezért.