OKT Hévíz-Keszthely

 

Ha már rövid túra, akkor kontráznék :-)

Ilyen szakaszolással gondolom még nem sokan csinálták a kéktúra ezen részét, nálam ráadásul még füzet sem volt!

Történt ugyanis, hogy tavaly kaptam észbe hogy elsőszülött utódom lassan kikopik a gyermek kéktúrás korból (hihetetlen sebességgel öregszenek..), úgyhogy jó volna addig minél több szakaszjelvényt felmarkolni.

Március végén lejártuk a Tördemic-Nagyvázsonyt, de ez szűk 3 km-rel kevesebb a limitnél, kellett még valami.. Mivel nekem már az egész Balaton-felvidék megvan, csak egy valóban rövid etapban gondolkoztam, erre pedig nincs alkalmasabb a Hévíz-Keszthelynél. Hévíz úgyis tervbe volt már véve egy ideje, hogy egy fürdést meg kellene ott ejteni..

 

Így tehát szombat reggel a 9 órás expressz busszal lehaladtunk az esőben Hévízre (ez expresszebb volt mint a legutóbbi Jósvafőről, Keszthelyig nem állt meg sehol, onnan viszont elég sokat álltunk mert valami triatlonos rendezvény miatt le volt zárva a fél város)

Fél órás késést begyűjtve érkeztünk Hévízre, itt szerencsére éppen nem esett az eső, de a radaron már látszott hogy nem lesz ez mindig így, úgyhogy késlekedés nélkül pecsételtünk a buszállomáson (nagyon gáz a sok pecsétnyom a falon, remélem nem kéktúrázók csinálják, de sajnos az isten nem mossa le rólunk ez esetben sem..)

Mi is adóztunk a rablók istenének az itteni soron (kóla 450? nooormális? persze kiírva nem volt, csak fizetéskor derült ki), a ttt fórumba beírt csoda gyrosost kerestük, amit találtunk ott inkább gyros helyett hambit ettünk, elég felejthető volt. A mellette lévő fagyizó már kellemesebb emlékként marad meg, akkora egy "gombóc" fagyi, hogy majd leesik a tölcsérről. Mondjuk 300, de tényleg kiadós. És itt ennyibe fáj mindenhol, a minigombócosnál is. Egyedüli negatívum hogy 90%-ban a gyümölcsös ízek domináltak (régen csak ilyet ettem, de mióta én is nekiálltam öregedni..)

Du. egy körül bevettük magunkat a tóba, ahol fiam kívánsága is teljesült, miszerint tök jó lenne esőben fürödni. Főleg akkor derült ki milyen tök jó volt az eső, mikor elállt és előjött az úszómester, állandóan minket fütyült. Pedig semmi rosszat nem csináltunk, fiam kimászott a tó partjára applikált lépcsőn (sííííp), kicsit húzódzkodott a tóba telepített korlátokon (síííííp) körbeúszás közben észrevettünk egy csodás tavirózsát és 2 percnél hosszabban arra néztünk (sííííp) aztán nagyjából itt le is járt a három órás jegyünk. Minden síp ellenére azért élveztük a dolgot, abban maradtunk hogy ide még majd visszajárunk egy kicsit hűvösebb időben.
Némi geoládázást, egy sörbeszerzést és pici korzózást követően kifelé vettük az irányt a centrumból a kéken, amit nagyon nem bántam mert a sok orosz felirat, bazár, lehúzós étterem miatt Hévíz az ipari turizmus egyik erős bástyája, ez az iparág meg nem a szívem csücske (Egerszalók is addig volt nagy király, míg nem lett kiépítve)

Szállásunk az utca utolsó házában volt, csend nyugalom, sikerült tökéletesen kipihennünk magunkat.

Kellett is az erő, hiszen vasárnap kemény 6-7 km-t kellett legyalogolnunk :-)

9-kor kezdtünk neki, akkor már a tó kifolyójánál élénk fürcsikélés zajlott.
Kerékpárúton nem volt sok biciklis, meg igazából semmi esemény, annál több szúnyog :-S
Keszthelyre beérve esett pár csepp eső de aztán megkönyörült rajtunk, ennek örömére tartottunk egy kis ládázgatást, lidlizést, kastélykerti sétát, aztán jöhetett volna a strand. Csak volna, mert a triatlonosok miatt már megint blokád alatt volt a város, ráadásul a strand örzői azt találták ki, hogy fél óráig senki nem mehet át az utca másik oldalára (előző nap a rendőrök ezt úgy oldották meg, hogy ha jött biciklis akkor nem engedték a forgalmat, amikor meg épp nem jött senki akkor meg lehetett menni, mondjuk így is iszonyat sor volt, de legalább azért haladt)
Tettem még egy bátortalan próbálkozást hogy tudnak-e ajánlani valami kerülőutat a strandra (ha mondjuk azt mondják menjünk le 500 métert és ott át lehet kelni istenuccse lesétáltam volna, a másik oldalon meg vissza) de nulla kompromisszumkészség volt, pedig egy bőröndös úriember felvetette a buszoknál autóknál működő megoldást hogy csak akkor legyen lezárva az utca mikor tényleg jönnek is rajta a bicajosok, de hiába: "fél óráig sehova", ennyit tudtak hajtogatni. Nyomatékul meg annyit, hogy a triatlonosok "fizetnek érte" hogy itt sportolhassanak. Van egy sejtésem, hogy nem én voltam az egyetlen, akinél ez a kijelentés kissé kontraproduktív volt
Ugyanis összebeszélés nélkül is több járókelővel egyetemben szépen szétnéztünk, sehol senki biciklis és sutty, már rohantunk is a másik oldalra. A rendezőket az agyvérzés kerülgette ("nem megmondtam hogy..") de ez legyen az ő bajuk.

Sosem voltam még a keszthelyi strandon, de ez hibának bizonyult. Volt homokos része is a másodszülöttnek, volt úszós része nekünk fiúknak, úgyhogy mindenki megtalálta a számítását. A végére még a napocska is kisütött, annyira, hogy sikerült is alaposan leégni. Az itóka itt is aranyárban volt, viszont az utolsó ütött-kopott bodegában is elfogadták a SZÉP kártyát. Nomeg azt is figyelembe kell venni, hogy érkezésünkkor épp rossz volt a pénztárgép úgyhogy beengedtek jegy nélkül. Így aztán ár/értékben eléggé verhetetlen volt :-)
Du 4-ig nyomtuk a strandon, aztán átsétáltunk az állomásra és beütöttük a keszthelyi pecsétet. Fiam kamaszkora (=sose jó semmi) ellenére elégedett volt: egy hétvégén két strandolós nap, kettő között 6 km gyaloglat, ez még neki is belefér :-)

 

Ha nincs ez a gyerek kéktúra, eszembe nem jut így szakaszolni, pedig azt kell mondjam, ezt így érdemes csinálni, sehogy máshogy! :-)
Vízre fel!