RÁBA GYÖRGY

Téli fák diadala

Mért bámulod a girbegurba ágat

tar fákon ezt a téli kuszaságot

ívet hurkot a vesszők fonadékát

ráocsúdol még holtukban se némák

az ég az űr előtt kirajzolódva

grafikát rónak képzelt papírodra

hogy ami él vagy nemrég élt az űrön

nyomot üzen folyvást hogy rajta győzzön

ha nem is emberi szóval beszéddel

de az idő ínségében is ével

aminek egyszer meg kellett születni

azt mondja ki erősebb mint a semmi