Ha már így belementünk a panelek ellenőrzésébe, nem leszek lusta, összeszedek néhány dolgot.
Kidobás előtt egy kicsit érdemes lehet vele játszani. Ez talán egy genus premium panelje, a képet épp gugelben találtam.
1: 230V AC betáp, biztosítékkal együtt. Ha se kép, se hang, akkor elsőre biztosítékot ellenőrizném.
2: Varisztor, azaz feszültség hatására változó ellenállás. Feladata túlfeszültség esetén egy rövidzár előidézése, amely kioldja az 1 . keretben levő biztosítékot. Ez megmentheti a panel életét,
de ez egyszer használatos eszköz. Ha egyszer működött, akkor zárlatban marad (ha épp nem robban szét). Eltávolítása után biztosíték csere, és minden megy tovább.
Fontos pótolni, mert ez legközelebb is megmentheti a panelt. Cseréje lehet vagy 150 forint.
3: Hálózati zavarszűrő rész, ez szedi le a bejövő feszültség nem kívánatos zavarjeleit. Általában X kondenzátor, zavarszűrő tekercs, majd Y kondenzátor alkotja, egészen kis kapacitásúak, a nagyfrekvenciás zajok ellen.
4: Graetz híd, feladata a 230V váltakozó feszültségből egyenfeszültség előállítása. Néha elpusztulnak ezek is, van vagy 300 Ft.
5: Puffer kondenzátor. A graetz által egyenirányított feszültséget puffereli 230V * gyök 2 értékre, azaz a kondenzátor lábain mérendő feszültség az 320-325 VDC! Amennyiben nem ennyi, a graetz több, mint gyanús,
vagy kiszáradt a kondenzátor, és csere érett. Ára nagyjából 250-300 Ft szintén. (A graetz amúgy 4 darab diódát tartalmaz, így kimérhető ez is.)
6: kapcsolóüzemű táp, vagyis az egyenirányított 325V feszültségből egy nagyfrekvenciás jellel meghajtva ismét transzformál, jellemzően több kimeneti feszültséget is előállít, pl. 24, 12V, 5V.
mögötte szintén található 2 db elektrolit kondenzátor, ami az így előállított egyenfeszültséget puffereli. A nagyfrekvenciás üzem miatt ezek általában sokkal hamarabb tönkremennek, mint az 50 Hz-en hajtott társaik,
cserébe a nagyobb frekvencia miatt ugyanolyan feszültségsimításhoz kisebb kapacitás is elegendő.
(Lásd puffertartály felfűtése. Ha nagy, elegendő ritkán fűteni, ha kicsi, akkor gyakran kell. Nagy frekvencia = gyakori fűtés :-))
7: Egy független tápegységnek tűnik, ebben egy hagyományos EI vasmagos transzformátor van, nem kapcsolóüzemben megy. A végén hűtőbordán vagy feszültség stabilizátor IC-t keresnék,
vagy inkább FET-eket. Szerintem ez a rész hajtja meg az ionizációs lángérzékelőt. Nem tudom, nem látszik minden alkatrész és a típusuk, de erre tippelnék.
8: Ezek mágneskapcsolók, avagy relék, amik az egyes kimeneteket kapcsolgatják. Pl. HMV/fűtés váltószelep, stb. Ezek is viszonylag könnyen kimérhetők. Egyrészt, hogy kapnak-e tápfeszültséget,
másrészt hogy az érintkezők zárnak-e rendesen. Ilyen kis beforrasztható reléknél előfordulhat, hogy meghúz ugyan, de az érintkezők eloxidálódnak / elszenesednek, és az átmeneti ellenállásuk több 100 Ohm,
így nem látja el a feladatát, mert a kapcsolt eszköz nem kap elegendő feszültséget. Szintén pár száz forintos alkatrészek. Szabvány relének tűnnek, elektronikai boltban biztosan kapható. Ha nem ugyanez a típus,
a lábtávolság / lábkiosztás alapján garantáltan helyettesíthető.
A fent felsorolt eszközök vizsgálatához elegendő egy darab multiméter, ami tud feszültséget és ellenállást mérni.
A 7. számmal jelzett résztől balra a fehér matricás százlábú az a mikrovezérlő, na ezzel mondjuk nincs mit tenni. Hiába vennék egy új ugyanilyen típust, és építeném be, azt még fel kellene programozni.
Szerintem a szükséges forráskódok beszerzése elég esélytelen :-) Ha ez az alkatrész kuka, akkor tényleg az egész panel kuka. Azért addig sok mindennek kell történnie, hogy ez tönkremenjen.
A bemenetei a legtöbb esetben egy optocsatolóval le vannak választva. A 2. pozícióban jelzett varisztor alatt van egy relé. Attól jobbra, a kettő darab fekete bigyó 4-4 lábbal optocsatoló gyanús.
Tipikusan a bontó/záró bemenetek kezelésére használatos, ami megvédi a mikrovezérlőt a káros túlfeszültségek bejutásától, elektronikusan teljesen elválasztja a proci bemeneteit a külvilágtól.
Egy ilyen optocsatoló működése csak kiépített állapotában ellenőrizhető. Ára pár száz forint.
