Megjöttünk körutunkról, az útvonal ez volt:

Peking (von) Xi'an (rep) Zhangye (von) Chengdu (von) Fenghuang (busz) Wulingyaun (rep) Peking.

Mindhárom vonatozás hálókocsi volt.

 

Wanbonak megígértem a Grand Kanyonos beszámolót, úgyhogy azzal kezdem:

 

Wulingyaunból indultunk a buszpályaudvarról. A buszok 10 percenként indultak és irányonként 12 yuant fizettünk. A menetidő kb 30-40 perc volt.

A busz a bejáratnál tesz ki és vissza pedig a kijárat melletti parkolóból indul.

Aznap csak teljes jegyet lehetett venni (üveghíd+kanyon+biztosítás) 259-ért.

Kis sorban állás után megkaptuk a vászoncipőnket és már mehettünk is a hídra.

 

Az üveghíd felületének kb 50%-a üveg, a két korlát mellett végig lemez van és az üvegtáblák között is lemezbetétek vannak. Nagyon sokan voltak, de nem volt zavaró. Jó párszor szelfiznünk kellett a helyiekkel. Szép a kilátás a hídról, de az sem rossz, amikor lefekszel az üvegre és onnan nézel le a néhány százméteres mélységbe. Ezt egy óra múlva meguntuk, lesétáltunk a hídról, leadtuk a cipőket és egy hosszú lépcsősoron lesétáltunk a kanyonba. Az út egy részét lehet lifttel is megtenni (fizetős).

A kanyonban végig lehet (és kell) sétálni a patak mellett, szép a táj, van barlang (ahol banditák rejtőztek régen), vízesés,  egy rövid drótkötélpálya (30Y), majd a legvégén egy hajóút a kijárathoz. Az egész program 4 órát vett igénybe.

 

Maga a kanyon szép és megnézhető, de nem éri el a Tianzi- vagy a Tianmen-hegy szintjét. Az üveghíddal együtt és tekintve közelségét Wulingyaunhoz mindenképpen megérte megnézni.

Fél három körül már a nagy parkban voltunk, ahol végre meg tudtuk nézni a Tianmen-hegy szikláit. Legjobban a Töltőtoll tetszett.