Az legteljesebben természetes, hogy onnét indulok, hogy nem ismerlek Téged

És még az is valamennyire természetes, hogy ezért tagadlak Téged

És abban is valamennyi természetesség, hogy mivel tagadlak, ezért ellened állok, támadva Téged

Féltve a vagyonaimat

 

És vagy hasonlatos maradok a növény és állatvilághoz, ragaszkodva a világhoz

Vagy kiemelkedek a világból, és megszentelődök Benned

 

Részben rossz a hasonlat a növény és az állatvilággal, mert a növény és állatvilágnak van egy közös célja, a megszentelődésben a feljebb lépése

Ezért van, hogy sokszor érezzük, rosszabbak vagyunk az állatoknál

 

Mondhatnám, nem akartam testbe születni, de ez csak a természet többi tagjára igaz

Magamban az az igaz belőle, nem emlékszem

Hogy megvalósulhasson bennem a kegyelem

Hogy a magam akarata szerint alakuljak

 

Onnét indulok, hogy nem ismerek

És elém teszed a Tanításaidat, mindenki elé oda teszed valamilyen formában

Ha nem ismerem fel a formát, de előttem a tartalma

 

Ha felfogom a Szavadat, akkor az helyet vesz bennem, a Szavadban Te vagy nálam, még ha nem érzékellek, akkor is Te jössz, hogy vezess engem, közvetlen, és személyes utakon

 

És ha addig jutok, hogy elkezdem igazítani magam a Szavadhoz, ahhoz, amit tanítasz, akkor beköszönt hozzám a békéd

 

Szívemben van az igazság keresése, a csontom része, és a szívemben van a béke vágya, a húsom része

 

Egy darabig eltart, hogy felérjem, az igazságban, és a békében szeretek

És az is egy ideig megtart, hogy felérjem, hogy a lényegben a békédben szeretek

És az is egy ideig megtart, hogy felismerjem, ha békém van, a békédben vagyok

Ha békém van, akkor a Tanításaidban vagyok, akkor is, ha még nem jutottam el a felismerésére

Semmilyen világi jólét, és semmilyen tobzódás, és semmilyen szerek nem hozhatnak nekem békét

 

Sok butaságomat kell elszenvednem, amíg elfogadom az igazságot, és beköszönthet hozzám az a béke, ahol szeretek, ahol minden világi helynél jobban szeretek

 

Nem olyan az Isten, amilyennek gondolom, mert minden képzeletemnél szelídebb

Nem olyan, mint amilyennek elgondolom, mert képzeletemet felülmúló módon szeret engem, és minden cselekedetét ebbe helyezi

 

Értem teszi, hogy úgy születek a testembe, hogy nem ismerek

És ha akarom, akkor életre keltem

És ha akarom, nem keltem életre

Ha tisztán szeretek, akkor életre keltem

Ha magamat szeretem mindenek előtt, nem kel életre bennem

Ha életre keltem, akkor az élőt teszem élővé

Úgy keltem életre, hogy az életem találkozik az élővel

A lényegben, magam válok élővé, ezért találkozok az élettel