„Hát persze. Mankóval jár, meg a jobb lábával. Komolyan, nem egyszerű. A család minden tagjának akadnak most nehézségei, de tanulgatunk, tanulgatunk. ;)”

Addig jó, amíg mosolyogni tudsz, a nehézségek mellett is…:) 

„Reméltem azért, hogy ez majd már frankón a végleges gyógyulás lesz, de úgy látom, futtok még köröket.”

Szépen lassan kocogunk… Javulgat. És küzd, a dolgozatokkal.

"Ha augusztus, akkor ez pótvizsgát jelent, nem tudom, ennyi tantárgyból lehet -e."

Hogy most pótvizsgának titulálják, vagy osztályzóvizsgának, nem egyértelmű, de végül is lényegtelen, a fontos, hogy meglegyen, sikerüljön. Voltunk benn az igazgatónál, elég rugalmasnak tűnt, ami azt illeti, nem parázza túl ennek az egésznek az adminisztrációját. Nem is baj.:)

„azt gondolom, az osztálytársaihoz ragaszkodik, azért szeretné ennyire.”

Igen és pont ez motiválja, a tanulásra-küzdésre.

„Ez meg persze újabb stressz. Ördögi körök ezek.”

Most egyelőre erre a 7-8 tárgyra koncentrálunk, hogy letudja, akárhogy is... Nyilván nem lesznek túl jó jegyei, hiszen fejfájósan írja meg a dogákat és kifekszik utánuk, de lényeg, hogy haladjon tovább.

Nem mellesleg, megvan a ct-vizsgálatom (a műtét óta az első ct) eredménye, és minden rendben van…:)))

„Erőt és kitartást, drága CséCsé !!! :)”

Köszönöm, Füvi, Nektek is…:)