Falusi élet

.

Falu végén buta paraszt áll
hisz nincsen rajta szemüveg
a szemének ez mit se használ
ő az egészen csak nevet

.
Bele van verve már az orra
– szájában ritka fog ragyog –
jó mélyen a vityebszki sorsba
ő nevet mint az angyalok

.
Szamár nyakát ő átkarolja
háttérben piros szoba áll
baloldalt mintha anyja volna
akit megőrzött a halál

.
Középen meg verik az asztalt
kezükben színes kártya van
elénekelnek egy-egy nagy dalt
üvöltve barátságosan

.
A kis fogat az égre lépve
sötétkéken a holdra száll
és odaérnek este hétre
hol maga Dávid muzsikál

.
mindjárt elkezdődik a koncert
csak a szamárnak enni ad
ez a falusi arcú József
fején piroslik a kalap

.

Mindenki megvan észrevétlen
sötétkék holdba lép a láb
ők nem a földön élnek – égben
és hallgatják a muzsikát.

.

/Gyurkovics Tibor; a 2003-ban kiadott,

Extázis II. című kötetéből/

.

.

.