Èn meg azt mondom nincs semmilyen akadály,...soha nem is volt, meg cél sincs,...sőt öröm vagy szenvedés sincs. Csak képzeljük, hogy „boldogtalanok” vagy „boldogok” vagyunk, „haragszunk” vagy „elfog a vágy”. Mert tévesen azonosítunk. Ez mind az elme játéka.

 

Azért mondom ezt mert meditációban ezt "látom". Csak Az van, Egy és oszthatatlan... Megnyilvánul a formákon keresztül. Hogy miért történik mindez azt nem tudom. Vagy nem is történik csak úgy van egymagában mozdulatlanul a formák változásain át örökké. "Az vagyok"!..de ettöl hogy tudja magát,...vagy csak ettöl az, még jól érezhetjük magunkat így ember bőrbe bújva, ...így hogy "Szűrő lettél, a legszebb-szabadabb szeretkezés érzékeiden át

a mindenséggel: Te meg a Világ."