Már nem a halálban, de még nem az életben

Kikerülve a muszájból

Eldöntve a sorsomat

Elfogadva, tisztítótűzben vagyok, iskolapadban vagyok, hogy ki tudjam küzdeni az örök életet

Hogy abban tanuljak, hogy amit adok, azt kapom

És amit megkaptam, abban felismerjem, mit adtam

Növekedve értelemben

Növekedve tisztaságban

Növekedve szeretetben

Felvállalva az alázatot, a növekedésemért

Elhagyva az ítélkezést, hogy kikerüljek az ítéletből

Elhagyva, hogy paradicsomot építsek a testemnek

Inkább lemondva, mint tobzódva

Felvállalva a lemondást a böjtben, a virrasztásban, a beszédben, és a hallgatásban

Elhagyva, hogy magamból szemléljek, testvéremből szemlélésemért

Hogy Belőled lássam meg az igazságot

És abban a valódi paradicsomomba lépjek, ahol szolgálok, és szolgálsz engem

Felismerve, poklot építek magamnak a földön, ha magamból veszek

Az egyik akarat lefelé tekint, a tiszta akarat az égbe

Van, aki teszi a tisztát, és még nem ismert fel

Van, aki nem teszi a tisztát, pedig felismert

Labirintusban járok, szükségem a Szavad, hogy felismerjem a tisztaságot

Hozzá vagyok kötve a testemhez, kapja meg a szükségét

Magam lélek vagyok, lelkem kapja meg a szükségét

Test szüksége test, lélek szüksége a szelleme

Hogy a Lelked otthont találjon bennem

Felsegítve és támogatva engem

Hiszen a szódás lova többet lát tőlem

Vagy a magasságba, vagy a mélységbe, hogy tartózkodom a kérdések átrágásától, az mélység

Már nem halálban, és még nem az életben, kell, hogy jó vezetőt kapjak

A szívem tudja a jó Vezetőt megtalálni, akinek az akarata, hogy akarjam a tisztát

Nem hagy magamra, ha felkeresem, hanem ezer úton közli a tisztát

Legyetek szentek, mert szent vagyok