Lassan véget ér a tavaszi szünet, de a modell szempontjából nagyon eredményes időszakot zártam. 

Kezdésképp befejeztem a gémtövet, felragasztottam a fülke korlátjait, és lefestettem az egészet.

  

Mikor ezzel végeztem, elkezdtem a toronycsúcs építését 2x2 mm-es fenyő lécből.

Jöhetett a kötélkorong papírból és drótból. Én is meglepődtem rajta, nagyon szépen forog.

 

Majd balzából vágott csíkokkal merevítettem a szerkezetet. A tetejét 0,5 mm-es sztirol sapkával láttam el, amit Tupolev tanácsa nyomán kifúrtam, és drótdarabokat ragasztottam bele csapolásnak.

A gém súlyának tartását nem akartam holmi sztirollapokra bízni, úgyhogy hajlítottam egy kis drótot, majd befúrtam és beleragasztottam a tetejébe. A sztirol gyakorlatilag csak dísz.

Következhetett a gém tartásáért felelős vezeték (nézzétek el nekem, nem tudom, hogy mi a rendes neve). Valami perverz ötlettől vezérelve balza csíkokból csináltam meg sztirol végekkel, meg csapolással. Én voltam a legjobban meglepve, amikor kiderült, hogy milyen erős.

És a végeredmény: a vezeték megfogja a gémet, a toronycsúcs köszöni jól van, én pedig befejezem, mielőtt az agyatokra megyek.

Következik majd az ellengém és a fülke.

Tegnap megnéztem a Lajkó: cigány az űrben c. filmet. Ajánlom nektek is, mert mindamellett, hogy nekem nagyon tetszett, sokatoknak szakmailag is érdekes lehet. A 40. perc körül (Brezsnyev beszéde alatt) ugyanis jobb oldalt a háttérben egy szép, citromsárga, billenőgémes daru látható. Én KB-160 nak azonosítottam, de ne vegyétek biztosra, nem nagyon ismerem ezeket a típusokat.

További szép napot/hetet mindenkinek!