"A hátizsákban nem mindig csak fizikális teher van..."

Nem bizony! De Te pontosan tudod is, hogy egy ilyen lelki teher miatt én egyszer úgy magunk között ki is jelentettem, hogy emiatt utálom az AK-t! De ezt csak a bennem felgyűlt indulatok és a tehetetlenségem miatt mondtam. Mert csak önmagam hibáztathattam akkor, senki és semmi mást! És hogy ez meghatározta a későbbiekben az AK-hoz való hozzáállásomat? Minden bizonnyal, ezt anélkül is tudom, hogy cihomókus lennék! De mindegy is, ez egyéni szocprobléma.

Viszont imádok gyalogolni, gyalogtúrázni! Szeretem járni az országot, megismerni a tájakat, embereket, mindig valami újat látni! Ebből a szempontból szerettem az Alföldön is gyalogolni. Szerettem a végtelen vándorlásokat, azt, hogy szinte zavartalanul elmélyedhettem a gondolataimban, meg a beszélgetéseket az emberekkel, akikkel összeakadtam az utam során. Egyedül az Alföld mint táj, nem tudott megragadni! Hogy nem nőttem volna még fel az Alföldhöz? Szerintem 80 évesen sem vélekednék másként. Persze lehet, hogy a hiba az én készülékemben van.