Bizony, rengeteg munka. Majd talán ha nyugdíjas leszek :-)

 

Folytatom a sort a következő modellel.

Szintén az ÉPGÉP gyártmánya, az FT-60.1 alulforgó, futómacskás daru. Különleges formai kialakítású és működésű (bicskázható gém). Ez újabb kihívást jelentett a modellezés terén, valamint újabb fejleszteni valókat a kidolgozásban, alapanyagokban.

A póklábak és az alváz a KB-160-asnál már bevált plasztiklapokból, szekrényes szerkezettel készült, a szokásos futóművekkel.

A csapágyazás új, egy kiszuperált merevlemez lemezpörgető motorját használtam fel, ami nagyon masszív és hihetetlenül finoman csapágyazott. Az eredmény: szó szerint a kis szellő is elforgatja a darut, mint az igazinál.

A oszlop rézprofilokból, sablonban készült, kétkomponensű epoxi ragasztóval. A pódium és a létra menet közben elhelyezésre került. A létra üvegszövet hálóból lett kivágva. A pódiumok szúnyoghálóból, vékony drótból.

Az oszlopcsúcs és környéke volt a legnagyobb kihívás ennél a darunál, igen bonyolult rácsozat van ott, ráadásul az oszlopcsúcs csuklós szerkezetű, a középen lévő vízszintes tengely körül tud elfordulni:

Festés után, kész hátsó bakkal. Újítás, hogy itt már nem alátétekből összeragasztott kötélkorongokat használtam, hanem valódi, rézből esztergált modell csigákat (RB Model). A fekete húzó szalagok átlátszó fóliából lettek felcsíkozva (irat előlap). Hihetetlenül erős és szívós anyag.

  

Gém: itt a csuklópont és a billentést végző korongblokk kialakítása volt picit bonyolultabb.

 

Fülke: először átlátszó fóliából megcsináltam a kalitkát és utána a papírból kivágott, festett oldalfalakat ráragasztottam:

Az alvázon a teheremelő és gémbillentő kötéldobok, vékony fém tengelyen fogaskerék áttételen keresztül hajthatók, kézzel. Az ellensúly kartonból van, festve, a belsejébe beledobáltam mindenféle nehéz fémdolgot :-)