Teresa7 Creative Commons License 2018.03.09 0 0 65071

Február 10-én múlt 96 éve, hogy megszületett Göncz Árpád, József Attila-díjas író, műfordító,

politikus,  a harmadik magyar köztársaság 1. köztársasági elnöke. 

 

 

Göncz Árpád

 

Hazaérkezés

 

Az örökség

                                     "A teljes bölcsesség a kőé és a meztelen léleké.
                                      A semmit-nem-tudás azonos a mindenttudással."

 

Weöres Sándor A teljesség felé

 

- Az ott Zsó; az anyám... Az; a szobrász. Az meg ott az apám... Egyszerre, együtt... Ezt te nem tudtad?

 

Úgy van: se apám, se anyám, se testvérem, se... igen: tanyám az van. Mint látod.

 

Hogy rólunk? Minek?... Már nincsenek... Azt mondod vannak? Hogy tudni szeretnéd, mit örököltem tőlük? Kérlek: egy három és fél szobás zöldövezeti... Akkor meg mi érdekel?... Ők... Uramisten, benned aztán van bátorság: csak ránézel a képére, és azt mondod, szép. Honnan tudod? Ha én sem. Mit tudom én, miattam, vagy mert olyan jól nevelt vagy... Jó, nem sértegetlek: Zsó nekem sose volt szép, nekem Zsó volt. Hogy a szeme? Hát szürke; szürke, de nem mindig; akkor volt szürke, ha ő egészen Zsó volt, a leg-zsóbb: ha szült... persze hogy nem érted... de te akartad, hogy beszéljek róla... Jó, akkor másként mondom. Ha rájött a dolgozhatnék: ilyenkor függönyt eresztett maga meg a világ közé. Elbújt a szeme mögött, hogy minket, Apát meg engem kirekesszen. De lehet, hogy nem is minket akart kirekeszteni, csak ő lépett ki a világból, ő maga, és szállt fölébe, hogy átlássa, és lehet, hogy a világ épp attól lesz az, hogy látja valaki, lehet, hogy Zsónak... a Zsóknak... épp az a dolguk, hogy... szóval hogy lássanak, aztán amit láttak, azt lefordítsák világra, hogy aztán a világ is lássa önmagát, s ha így van, akkor Zsó... a Zsók... a világ szeme... Mondd, néztél már hegyet alulról? Mit láttál rajta? Füvet, bokrokat, kőfejtőt... de hogy milyen, azt nem, ahhoz fölébe kellett volna szállnod, mint Zsónak, a világ fölé... de látod, én még Zsónak se tudtam... ő mindent és mindenkit látott, én meg róla se tudom, még azt sem, hogy szemre milyen volt; ilyen is, olyan is: önmaga, akkor is, ha pontosan az ellenkezője... s talán nem is csak Zsó ilyen, hanem mindenki. Egy biztos: Zsó mellett nem lehetett elmenni... hogy senki mellett? hogy akárki mellett, az nyomot hagy rajtad? hogy nemcsak az, hanem te is őrajta?... Lehet. Talán igazad van. Akkor inkább azt mondom, hogy Zsó körülvett; ha vele voltál, te is Zsó voltál, nézned se kellett, láttál, beszélned se kellett, szóltál, kérdezned se kellett, tudtál... Hogy mit?... ha én azt meg tudnám mondani... de akkor tudtam, érted?... a tudásnak nem a tárgya a lényege, hanem hogy attól vagy önmagad, hogy amit tudsz, az te vagy... hogy ez lila? frászt lila... csak akkor tudsz valamit, ha nem kérdezed, csak akkor látsz valamit, ha nem nézed... érted?... már hogy értenéd, hiszen kérdezel, folyton kérdezel, hiába kérlek, hogy ne kérdezz!... Hallod?... jó, ne sértődj meg, ha nem szóltál, hát nem szóltál, de akkor is kérdeztél... hát nem érted, hogy?... DEHOGYIS, NE MENJ EL, NAGYOK KÉRLEK, NE, MERT... hogy bolond vagyok? persze hogy bolond... de tudod, ha kérdezel, az olyan mintha kikiabálnád, hogy a függönyt félre akarod húzni, aztán ha belesel, úgyse látsz mást, csak a nagy, üres semmit, mert másra nincs szemed, s mert csak az lehet odabent, akit hívtak... Vagy épp aki azt se tudja, hogy ott van, aki hívatlanul?... és ez... hogy is mondjam?... ez az egész olyan rohadtul van elrendezve, hogy van, aki mindent lát, mindent tud, mint Zsó, más meg soha?... de akkor is, amire rákérdezel, az nincs, az már nem az, az már az lesz, amit válaszul vársz... Add ide a kezed... jó... AZ ISTENFÁJÁT! Ne simogasd!... Add ide a kezed, és légy, ne itt légy, hanem légy, és ne szólj, ne nézz, különben sose fogsz tudni, látni, semmit... engem se fogsz tudni... pedig Zsó, látod, tudott engem, akkor is, ha rám se nézett, akkor is, ha tudomást se vett rólam, mert Zsó, igenis, tudomást se vett rólam... én Zsónak köszönhetem, hogy megtanultam szégyenkezni... most mit vagy meglepve, minek vonod fel a szemöldöködet?... szégyenkezni, igen: 

 

(Folyt. köv.)

 

 

Göncz Árpád

 

 

Előzmény: Teresa7 (62772)