Eaglet Creative Commons License 2018.03.01 0 0 6745

2018. március 1. - Csütörtök

   Egy alkalommal Jézus ezt a példabeszédet mondta el a farizeusoknak:
   "Volt egy gazdag ember. Bíborba és patyolatba öltözködött, és mindennap
   dúsan lakmározott. Volt egy Lázár nevű koldus is, ez ott feküdt a
   gazdag kapuja előtt, tele fekéllyel. Szívesen jóllakott volna az
   ételmaradékból, amely a gazdag ember asztaláról lehullott, de abból sem
   adtak neki. Csak a kutyák jöttek, és nyalogatták a sebeit. Meghalt a
   koldus, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. A gazdag is meghalt, és
   eltemették. A pokolban, amikor nagy kínjai közt feltekintett, meglátta
   messziről Ábrahámot és a keblén Lázárt. Felkiáltott: Atyám, Ábrahám!
   Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva
   hűsítse nyelvemet. Iszonyúan gyötrődöm ezekben a lángokban. Fiam -
   felelte Ábrahám -, emlékezzél rá, hogy milyen jó dolgod volt életedben,
   Lázárnak meg mennyi jutott a rosszból. Most ő itt vigasztalódik, te
   pedig odaát gyötrődöl. Azonfelül köztünk és köztetek nagy szakadék
   tátong, hogy aki innét át akarna menni hozzátok, ne tudjon, se onnét ne
   tudjon hozzánk átjönni senki. Akkor arra kérlek, atyám - kiáltotta újra
   -, küldd el őt atyai házunkba, ahol még öt testvérem él. Tegyen
   bizonyságot előttük, nehogy ők is ide jussanak a gyötrelmek helyére.
   Ábrahám ezt felelte: Van Mózesük és vannak prófétáik. Azokra
   hallgassanak. Ám az erősködött: Nem teszik, atyám, Ábrahám! De ha
   valaki, a halottak közül elmenne hozzájuk, bűnbánatot tartanának. Ő
   azonban így felelt: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, akkor
   még ha a halottak közül támad is fel valaki, annak sem hisznek."
   Lk 16,19-31


   Elmélkedés:
   A szegények támogatását, a nagylelkű adakozást állítja elénk az
   evangélium, amelyben Jézus példázatot mond a szegény Lázárról és egy
   gazdag emberről. A gazdagnak mindene megvolt, amit a földi élet
   nyújthat, úgy érezte, nincs szüksége semmire. Talán azt is gondolhatta,
   hogy vagyona Isten áldásának köszönhető. Úgy vélte, hogy az anyagi
   javak tökéletesen boldoggá teszik életét és biztonságot nyújtanak neki.
   A történet másik szereplője egy szegény koldus, akinek nevet is ad az
   elbeszélő, Lázárnak hívják. Neki az élet másik oldala jutott, a
   nélkülözés, a szegénység, a betegség. Bár Jézus egy példázatot mond,
   azaz egy kitalált történetet, mégis azt érezzük, mintha valóságosak
   volnának a szereplők. Egy-egy városba érkezve Jézus bizonyára elhaladt
   előkelő, gazdag emberek otthona előtt, és az utcákon látott szegény
   koldusokat. Napjainkban is megtapasztalható ugyanez, a gazdag városok
   peremkerületeiben sokan rendkívüli szegénységben élnek. Mintha két
   világról lenne szó, amelyeknek semmi köze egymáshoz. A gazdagok nem
   törődnek a szegényekkel, észre sem veszik őket, és a szegények
   legfeljebb álmodnak arról, hogy egyszer jobbra fordul sorsuk.
   Jézus azzal folytatja a történetet, hogy a túlvilágon megfordul a két
   szereplő helyzete, a szegény ugyanis a mennybe kerül, a gazdag viszont
   a kárhozatra jut. Az irgalmasság azt jelenti, hogy észreveszem a
   rászorulót és segítek rajta. Isten a mennyország boldogságával
   jutalmazza azokat, akik földi életükben irgalmas szívvel fordulnak
   mások felé.
   (c) Horváth István Sándor


   Imádság:
   Uram, Jézus! Földi életed során mindig tudtad, merre visznek lépteid, s
   hová vezet az út, amelyen elindultál. Szavaiddal, tanításoddal,
   igazságoddal utat találtál az emberi szívekhez, s megmutattad az
   Istenhez vezető utat. A te életutad végső soron mindig felfelé vitt,
   Atyád felé, aki örökre magához ölelt a Golgota magaslatán álló
   kereszten. Jézusom, társad szeretnék lenni utadon, amely a halálon
   keresztül az életre vezet!


   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/

   A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180301.mp3