"Akkor, gyakorlatilag nem is tudod, hogyan kell élezni". Be kell valljam, hogy nem.

Egyelőre azon igyekszem, hogy elméletileg tudjam, hogy mit  és hogyan kell

csinálni. :-) Megnéztem a majd egy órás videót, amit ebben a hozzászólásban kjanik

ajánlott. Először majdnem elment a kedvem az egész próbálkozástól, ha a mesternek

egy vadonatúj cseresznyés vésővel 1 órát kell foglalkozni, és annyi cuccot és követ

vett elő, amely egy szokásos kis műhelyt elfoglal.

Mindenesetre furcsállom, hogy ha 5-6 kővel élez és még így panaszkodik, hogy bezzeg

a japánok. Akkor mit akar a Stanley azzal a 2 oldalas kővel? :-)

És akkor még a két bőrt nem is említettem.

 

Azt a gondolatmenetet kicsit furcsállottam a filmben, hogy valahogy úgy fogalmazott,

hogy vannak akik olajjal, vannak akik vízzel éleznek, és mintha ez csak ízlés és választás

kérdése, és nem tért ki arra, hogy ez függne a kő milyenségétől.

 

Most meg azon töröm a fejem, hogy milyen készséget csináljak, amely segítségével állandó

szögben érintkezne a vésőm a köszörűgéppel. Nem lenne pontosan 25 fokos, nem lehetne 3

dimenzióban állíthatni, kicsit savanyú lenne és sárga, de a miénk. :-)