prométheusz
thanatosz
shelley
liszt elköltözött weimarba, amit rajta kívül egyetlen "komoly" művész sem tett meg, elköltözött a kisvárosba, hogy közel legyen goethéhez. attól kezdve a weimar-róma-budapest háromszögben élte életét. parsifal hendrix állt a zsúfolt buszon. kapaszkodott. izzadt. kissé tán izgult is. 28 éves volt. 1O éves bukdácsolás után elvégezte az egyetemet. a katonaság az utolsó pillanatban szippantotta be. (28 éves kora után nem nem vihették volna el - ha nem végez, jogilag érdekes helyzet állt volna elő). tehát be, kiképzés és elküldték( elvezényelték) valahová. a laktanya felé vezető buszon lökdösődött. arra gondolt, hogy valami hasznossal kellene kitölteni a katonaságot, és az ugrott be neki, hogy liszttel kelene foglalkoznia -feltehetőleg, a világtörténelemben először és utoljára, különös tekintettel a szürrealistarocker, alkoholizáló, bányász stb. múltjára. és úgy lett. lisztet persze nem ismerte meg (mint ahogy semmit se azóta sem), de foglalkozott vele.
nos liszt jobban szerette prométheuszt mint faustot. (a korabeli celeb, akiért megőrültek a nők, akik gyűjtötték liszt szivarjának hamuját, liszt poharait, de még a székek kárpitját is, amit az isteni és szent fenék besüpesztett), nos ez a liszt prométheuszt, a véresen-májasan komoly "forradalmárt" választotta. (érdekesen alakulnak hát a vonzások és választások).
vanda a bringát választotta, p.h. a triatlont és hatvan évesen a gyúrást.
szent ágoston azon morfondírozott, hogy ha nem kérdezik, akkor tudja, hogy mi az idő -de ha megkérdezik, akkor -nos akkor bizony nem nagyon tud megmukkanni. p.h. vagy negyven éve foglalkozik a filozófiával. amikor még járt könyvtárakba, akkor egyszer egy -akkor - középkorú, tehát hozzá képest öreg- könyvtárosnő megkérdezte, hogy a doktor úr nem foglalkozna -e egy kicsit két lánnyal, akiknek gyorsan fel kellene készülni egy vizsgára?-a könyvek közt térdeplő p.h. meglepetten nézett fel. gondolkodás nélkül, reflexszerűn válaszolta: "ahhoz egy élet kell". (érdekes módon zsidó barátja /és annak a barátja, a gitáros/ szívesen készítettek fel lányokat filozófia vizsgákra. piáltak és lediktálták a kis kurváknak a filozófia történetét - "filozófiatörténet in nuce és alkoholmámorban -ő erre képtelen lett volna. (érdekes módon ez most jutott eszébe)
mi a filozófia? was heißt denken? kérdezte a XX. századi bölcsek bölcse, martin heidegger.
az nyilvánvaló, hogy a gondolkodás és a filozófia nem ugyanaz.
nyelvünk határai a létünk határait jelentik -mondta a másik csoda, wittgenstein.
az is nyilvánvaló, hogy nyelvünk határainak semmi köze létünk határaihoz.
a léttel az ontológia foglalkozik, a filozófia foglalkozik még azzal, hogy egyáltalán mi ismerhető meg és miként ( itt tüsténkedett két régi angol:locke és hume), de a filozófia foglalkozik még az értékekkel, a tudománnyal (bacon), a szépséggel, a joggal -és manapság meg a nyelvvel (russel) stb. stb.
honnan jövünk, hová megyünk -ezzel a föstészet foglalkozik.
a filozófia a teológia szolgálója? nálunk a politikáé volt, manapság az intézményeké és a DE/DM beltenyészeteké -na és persze a a profitorientált könykiadóké.
shelley-ék még viszonylag szabadok voltak. és heidegger bizony hölderlin elemzéseivel kimondta, hogy a költészet a legmagasabb rendű megismerés (lehet, ha jól végzik -mint hölderlin vagy mint rilke)
ph. ennél továbbment és azt hiszi, érzi, hogy a szürrealista-dadaista költészet ugyanazt mondja a világról, mint a quantumfizika, quantumdinamika , spintheory.
a világ olyan bonyolult, annyi hazugság, álság, ocsmányság, irracionalitás van benne, hogy annak megérzéséhez szinte csak a szürrealista-dadaista út vezethet - meg /és esetleg a zenbuddhizmus.
kiekegarrad könnyedén írt egy nagyszerűt a don giovanniról, szablocsi bence könnyedén írt egy jó könyvet beethovenről, a jóval nagyobb tudásanyagba keveredett adorno viszont képtelen volt megírni beethoven könyvét mert ő megérezte a világ irracionális-szürreális quantumdinamikus-relativisztikus szerkezetét, felépítését.
mikor például nézi a tévét az az érzése, hogy vagy azok elmebetegek akik csinálják a műsorokat vagy akik nézik azokat (vagy mindkannyian ).
nietzschenének van igaza: az ember csak híd, átmenet, egy szaros pillanat az óm végtelen történetében.
a kutyáknak, lovaknak tisztább tudatuk van mint a ma élő emberek 99 %ának, az állatok esetében még felesleges jogról, etikáról beszélni, mert nincs bűnözés, nincs jó és rossz stb.stb.
nem véletlen, hogy a zsidók istenképe folyamatosan változik, mert elég okosak ahhoz, hogy azt a rengeteg baromságot, amit csinálnak és amit maguk körül látnak, azt valahogy megpróbálják értelmezni és megmagyarázni.
és az istenkép meg ugye megfelel az emberképnek is. (az ember saját képére teremti isteneit)
a filozófus, a nem egyetemi karrierért hablatyoló, nem a könyvsátrak előtt csajozó, nem a politikusok, egyházi személyiségek seggét nyaló filozófus , hanem az "igazi" filozófus a lét és a semmi hatalmas hegyei, végtelen, napsütötte , szélfútta lejtőin kanyargó hegyi szöcske, mellette borzadályos szakadékok, hótorlaszok, sziklák, és jönnek a defektek,
a hótorlaszhoz csapódások, szakadékba zuhanások, nyaktörések, bénulások, halálok...............
mi a filozófia
mi az ember
és ezért juthatott el joyce a finnegans wakig
JaJames Joyce Reading Finnegans Wakmes JoyceJames Joyce Reading FJamJames Joyce Reading Finnegans Wakes Joyce Reading FJames Joyce Reading Finnegans Wakinnegans WakJames Joyce Reading Finnegans Wakinnegans Wak Reading Finnegans Wak
https://www.youtube.com/watch?v=uDGKmSn1DRY
Franz Liszt - Prometheus S 99 - Symphonic Poem No. 5 (Macura)
