A HVG újságírója is nagyjából annyira kompetens a Nébih eljárások tekintetében mint te. Semennyire.

Nem tudom ennél jobban elmagyarázni.

A folyamat az, hogy szólnak a Nébihtől, hogy jönnek kupászkodni. Megjelennek az adott napon. Kupászkodnak. Ha találnak valami kivetni valót akkor elmondják ott helyben, de erről pár napon/héten belül kap is az ember egy hivatalos jelentést. Ha nincsen komoly gebasz, akkor adnak egy hónapot, hogy a hiányosságokat pótolja vagy a problémékat kiküszöbölje. Amikor minden probléma elhárult akkor felhívjuk az ellenőrt és akkor kijönnek mégegyszer leellenőrizni, hogy mindent megcsináltunk-e úgy ahogy kérték. Ha itt minden renbden van akkor végeztünk és megy tovább a biznisz. Viszont ha ezen egy hónapon belül nem tudja a gazda megoldani a problémát akor a Nébih hoz egy döntést. Ilyenkor vagy letiltanak még forgalomba nem hozott tétetelek, vagy visszahivatnak tételeket vagy a legrosszabb esetben bezárják a pincét. Itt a Nébih részéről a folyamatnak vége van. Kapsz egy határozatot és ennyi.

A termelő, ha elmarasztalták ilyenkor rohanhat az ügyvédjéhez, írhatja a fellebezést és adott esetben próbálkozhat az igazát bizonygatni. _DE_ ez az előzőktől egy teljesen független folyamat amelyről sem a Nébih sem a termelő nem köteles tájékoztatni a nyilvánosságot. A Nébih konkrétan jogilag _NEM_ adhat ki az ilyen ügyekről információt senkinek.

Ez az amit te nem értesz. Kétféle ügy van. Az egyik az amikor a Nébih ellenőriz és szankcionál. Ennek a végkimenete nyilvános. A másik ügy amikor a termelő megpróbálja kinyittatni a pincéjét vagy megpróbál forgalombahozatali engedélyt szerezni a korábban letiltott termékeinek.

Az első ügy nyilvános, a második soha.

Hogy én miért lennék azért nagyképű mert én veled ellentétben ismerem ezt az eljárást azt nem értem. Nem kimondottan nagyképűségi kérdés az, hogy az ember végigszopott már két Nébih eljárást. Nem jó dolog semmilyen hatósági eljárás, nem egy büszkeség és nem örömteli dolog. Örülj neki, hogy te nem tudod ezeket a dolgokat.