Ivosev előző öt meccse: 25,6 pont, 62,9% mezőnyből, 8,2 lepattanó (3,2 támadó), 2,2 labdaszerzés, 1,6 blokk, 5,8 kiharcolt fault, 34,6 VAL. Tetézi ezt olyanokkal, mint hogy rávetődik minden labdára, hogy kirepül a pályáról, hogy megmentsen egy rossz támadást, hogy védekezésben háromtól ötig bárkit megfog, egy élmény volt tegnap is, amit pl. Watkinsszal művelt sokszor. Nálam nem kérdés, hogy a kezdeti gondok óta ő a bajnokság MVP-je, egészen elképesztő az ember, arra pedig nincsenek szavak, hogy milyen helyzetben játszott tegnap úgy, ahogy. Remélem, hogy meg tudjuk tartani.

Tóth Peti előző öt meccsét is kiemelném, mert talán kezdi felvenni a ritmust: 6,4 pont, 46,7%-os tripla, tegnap volt már öt gólpassza, hátul is hasznos, látszik rajta a fejlődés.

És akkor elérkeztünk a bajnokság azon szakaszához, amiről írtam már többször, vagyis most jön az az időszak, amikor ha jó csapatunk van, akkor egy hatalmas sikerszéria is elképzelhető, ha nem jó, akkor viszont a totális bukás is benne van. A kieséssel mondjuk talán már nem kell foglalkozni, de a felsőház továbbra is benne van annak ellenére, hogy iszonyat messze vagyunk tőle jelenleg. A sorsolásunk:

Itthon Falco, idegenben DEAC, itthon ZTE, idegenben PVSK, itthon Szolnok, idegenben Kecskemét, idegenben Szedeák és végül itthon Paks. Nyolc meccs, amelyen szerintem mind lesz esélyünk és ha akarunk valamit, akkor az idegenbelikből többet is hozni kell, itthon pedig hiába játszunk papíron jobb csapatokkal, azért Kaposvár csak Kaposvár, megtanulta ezt már idén a Körmend és az Alba is. Szóval nincs más hátra, mint előre, mutassuk meg, hogy jó csapatunk van - javulunk-javulunk, de azért egyelőre inkább a sorsolásunk és Ivosev vadállatsága miatt nyertünk meccseket a nagy bukószéria óta. Most viszont itt az idő, eldől, hogy mit tudunk.

(bár őszintén szólva már a most szombati Falco-meccs sem nekünk áll, most sem játszottunk jól a Sopron ellen...)