Az a jó ebben az egészben, hogy senki sem szakiként kezdi a töltőtollas hobbit/hivatást/kinekmit, és a ebben a mai "kommunikációs aranykor"-ban elég sok hasznos információ elérhető a neten, tehát mindenki a maga tanfolyamának szervezője. És a videók tényleg hasznosak. Azt hiszem, minden, ami lényeges, már fent van, csak hiányolom a magyar hobbitársak tartalomszolgáltatását. Talán az önbizalom hiányzik. A Te videód az első, amit ebben a témában találtam, szóval üdvözlöm a cselekményt, s támogatom a további mozgóképeket! :-)
A sötét színű tollad, amit mutatsz, dugattyús töltésű (könnyen elérhető külföldi terminológiával egy piston filler), úgy hiszem, ez a töltési mechanizmus korábban elterjedtebb volt, de érdekes módon ma reneszánszát éli, persze csak a rajongók között. A csúcs tollak között sokan használják a technológiát, gondolok itt a Montblanc-ra vagy a Pelikan orom-modelljeire, de az elérhetőbb kategóriában is időről időre megjelenik, mint a már általam említett Twsbi esetében. A dugattyús töltésű tollaknál alapvetően a tisztíthatóság a fő kérdés, bár ezt ma már a szétszedhetőséggel orvosolják, adott esetben sajátos kis szerszámkészlettel, amit a tollhoz mellékelnek. Átlátszó testű tollak esetén az ember látja, mit kell kimosnia a tintatartályból, s hogy mikor tiszta az, nem átlátszó tollaknál ez maximum a kimosott víz tisztaságából kikövetkeztethető, ami számomra nem annyira komfortos érzés.
Bizonyos márkák, mint például a Parker is (de Lamyt és a japánokat sem kell félteni) saját szabványt használnak a patron vagy a konverter területén. Ez nem annyira szimpatikus vonás, de ők azt gondolják, könnyebben ragaszkodsz a márkához, ha már invesztáltál, gondolom én. De még az általam rendelt "nemzetközi" konverterek sem feltétlenül jók nemzetközi konvertert egyébként befogadó tollakba. Szóval itt tizedmillimétereken könnyen elcsúszhat az öröm, nincsen százszázalékos bizonyosság. (Pl. a Faber-Castell Loomba rendelt tizes csomagolású kínai konverter pofáraesést okozott.)
Én magam a töltőtoll írásban a golyóstollal szembeni könnyedséget, az érzést, és nem utolsó sorban a tinták sokszínűségét preferálom. Kézírásom elszakadt az iskolai folyóírástól, az egyetemi jegyzetelés sebessége nekem is betett. Örülnék, ha javíthatnék az írásképemen, de amíg én el tudom olvasni, addig nem fáj annyira.