GKOszi98 Creative Commons License 2018.01.20 0 4 11833

Sziasztok! A topikot egy jó ideje olvasgatom már. De az a helyzet, hogy ma vettem rá csak magam, hogy regisztráljak és megosszam saját történeteimet is.

 

Jó néhány (kb. 10) évig voltam kollégista. Mindig is tudtam magamról, hogy a fiúkhoz vonzódom. 10-es voltam, amikor két végzőssel és egy 11-es sráccal kerültem egy szobába. A legidősebb srác 19 éves volt. legkisebb pedig csak néhány hónappal volt idősebb nálam. Egyik srác sem volt csúnya, de nem is voltak az eseteim. Tanév vége felé jártunk, amikor egy csütörtöki este minden megváltozott. A szobatársaim nem voltak már bent (másnap tantestületi értekezlet miatt igazgatói szünet volt). Mondjuk igaz, hogy nem csak az én szobatársaim, hanem kb. a kolesz négyötöde hazament. A fiúk és a lányok nem csak külön szobába, hanem külön emeleten is voltak.

 

Összesen 4 fürdőszoba volt. Kettő a folyosó két végén, míg a másik kettő pedig két szobához volt (oda csak a szobákon keresztül lehetett bejutni).

Már egy ideje nagyon tetszett nekem egy srác -őt hívjuk Ádámnak-. Szóval Ádám úgy 180 magas, 75 kg, gyönyörű kék szem, rövid szőke haj, gyönyörű - már-már gyermeki, de mégis kicsit kerekded, kicsit oválkás arc. Ahányszor megláttam elkezdett hevesebben verni a szívem. Aznap este, amikor a folyosóról megláttam, hogy bemegy a zuhanyzóba, akkor eldöntöttem, hogy én is bemegyek utána. Magamhoz vettem gyorsan a törölközőmet és követtem Ádámot a zuhanyozóba. 10 (oldalanként 5) zuhanyzó volt. Ő beállt a középsőbe, míg én a vele szemben levőbe. Szerencsére az egyik mellette levőből pont akkor ment ki egy srác. A többi pedig üres volt. Ahogyan én végig néztem azon az egyenletesen csúcs szuper testén és izgatóan csinos lábain, nem mellesleg a szememet többször megakasztottam a nem kevésbé izgató farkincáján, ami nyugalmi állapotban lehetett vagy 7/2-es (a srác pedig évfolyamtársam volt). Egyszer csak így szólt: "Ma egyedül vagyok szerencsére!", erre én rámosolyogtam és így válaszoltam: "Ne aggódj - Én is!" Ezután amikor ő ment kifele annyit mondott: "327-es szoba". Ekkor a szívem végérvényesen a szívembe dobogott. Olyan gondolatok jártak az eszembe, hogy Vajon mit akarhat tőlem? vagy Én is tetszhetek neki, úgy ahogy ő nekem? vagy Egyáltalán mire mehet ki a meghívása? Elkergetve minden kételyemet, bekopogtam hozzá. 1-2 perc várakozás után éppen elakartam menni, amikor kiszól egy kicsit vékonyka hang:

- Gyere!

Azt hittem, hogy a megelőző kb. 10 percben beszervezett valami lányt is, mert akkor én biztosan nem maradtam volna.

Bementem! Megláttam, hogy anyaszült meztelenül áll az íróasztalnál. Én először körül néztem. Erre így szólt: "Nyugi! Egyedül vagyok!".

- "Már látom!" - mondtam nevetve Miközben nyugtáztam is ezt magamban.

Ekkor odalépett hozzám, átölelt és ennyit mondott: "Tudom, hogy már régen figyelsz engem a szemed sarkából, mert érzem. De nem csak ezért tudom, hanem azért is, mert én is ugyanígy teszek!"

 

Akit érdekel a folytatás az jelezze és küldöm.