Egyáltalán nem értettem félre semmit. 

 

"Hogyan mutatható ki?

 

Ha a tünetek alapján felmerül a fruktóz intolerancia gyanúja, az orvos kérheti ennek tesztelését. A vizsgálat valójában egy provokációs teszt: reggel éhgyomorra 30 g vagy több fruktóz tartalmú folyadékot kell meginni. Ezt követően óránként mérik a vércukrot – normális körülmények között jó felszívódás esetén emelkedik a vércukor. Ha az emelkedés mértéke nem megfelelő, akkor felmerül az intolerancia lehetősége. A gyanút megerősíti, ha párhuzamosan puffadás, hasi görcs, hasmenés is kialakul.

Ennél körülményesebb, ám sokkal megbízhatóbb a hidrogén-kilégzési teszt, ami ma a diagnosztika aranystandardjának számít. A beteg ilyenkor is 30 g fruktóz oldatot iszik, ám nincs vérvétel, hanem fél-háromnegyed óránként egy készülékbe kell belefújni. A kilélegzett levegő H2-tartalmát méri az eszköz. Normális körülmények között a gyümölcscukor már a bél felső harmadából felszívódik. Fruktóz intolerancia esetén a cukor a bél alsóbb szakaszába is eljut, mivel a felsőbb területen nem tudott bekerülni a vérbe. Itt egyes velünk élő baktériumok lebontják, és közben H2 keletkezik, ami viszont gyorsan bejut a vérbe és azzal a tüdőbe. Kilégzéskor pedig kiválasztjuk. Ha a kilélegzett H2 mennyisége egy határt átlép, akkor a fruktóz intolerancia diagnózisa egyértelműen felállítható."

 

 

"Mi a fruktóz intolerancia?

A fruktóz (gyümölcscukor) öttagú gyűrűből álló cukor (monoszacharid), amely a bélből történő relatív lassú felszívódást követően a fruktóz-1-foszfát-aldoláz enzim segítségével (szőlőcukorrá) glükózzá alakul. Fruktóz-intolerancia esetén a szervezetből ez az enzim hiányzik, így az étkezési cukorban (szacharózban) és sok gyümölcsben megtalálható fruktóz (gyümölcscukor) glükózzá történő átalakulása nem jön létre, így a vércukorszint leesik. A fruktóz kóros anyagcseréje során olyan toxikus anyagok szabadulnak fel, melyek májkárosodást okoznak.

Néhány embernél (egyes adatok szerint a lakosság kb. 5%-ánál, mások szerint inkább 30%-ánál) ez a felszívódás igen lassú, és ezért kis adag gyümölcscukor is intenzívebb panaszokat idézhet elő. Ez a túlérzékenység azonban még kis adagokra való heves panaszok esetén sem valódi allergia! Az allergia során igen kis adag allergén is jelentős és szinte azonnali hisztamin-kilökődést idéz elő a hízósejtekből, és ez extrém esetben akár életet veszélyeztető állapothoz is vezethet.

Fruktóz intolerancia esetén más a helyzet – itt jóval nagyobb adagokat is rel. jól tolerál a szervezet. Csak ha egy bizonyos küszöböt átlép a fruktóz mennyiség (ez azonban egyénileg igen eltérő lehet!), akkor jelentkeznek tünetek, mert a lebontásért felelős enzim nem győzi a feldolgozást (túl kevés termelődik belőle). Ez egészséges felnőtteknél 30 g is lehet, ám van, akinél már 5-10 g bevitele is panaszt idéz elő. A nagyon érzékenyek, akik bélrendszere különösen sérült, akár 0,5-1 g fruktózra is heves hasi tünetekkel reagálhatnak. Ennek megfelelően a diéta intenzitását is az érzékenység mértékéhez kell igazítani, vagyis az utóbbi csoportba tartozók egy ideig semennyi fruktóz tartalmú ételt és italt nem fogyaszthatnak.

Fontos megjegyezni, hogy gyümölcscukor nemcsak a gyümölcsökben található. A szokványos háztartási cukor cukorrépából-és vagy cukornádból készül, ezek diszacharidok (kettős cukrok). Egyik felük glukózból, a másik részük fruktózból áll, vagyis a szokásos cukorral édesített összes élelmiszer is kiválthat fruktóz intoleranciás tüneteket.

Ugyanakkor a glukóz segíti a fruktóz felszívódását, tehát ha kevés glukózzal (szőlőcukor) megszórjuk az elfogyasztani kívánt gyümölcsöt, akkor tolerálhatóbbá válhat.

A fruktóz intolerancia nagyon gyakran szövődik egyéb túlérzékenységekkel is, pl. tejcukor-, glutén-, hisztamin, szacharóz-, szorbitintoleranciával…"