"Csak nem elszólta magát, Kedves Elminster Aumar, hogy az ateizmus is egyfajta vallás?"

Nem! Nem szóltam el magam!

Pontosan azt az állításomat támasztottam alá, amely szerint a vallásos hit semmiféle haszonnal nem jár, mivel ugyanazokat az eredményeket az élet minden területén el lehet érni anélkül, hogy bizonyítatlan és alaptalan entitásokban hinnénk, az ilyen nemlétező entitásokhoz könyörögnénk közbenjárásért! Ateisták milliói (köztük az ateista világnézet buddhizmus képviselői) ezt napi gyakorlatban alkalmazzák, és pontosan ugyanolyan, ha nem jobb(!) életet és lelkibékét érnek el ezzel, mint a különféle istenben hívők.

A "vallásos élmény" főleg egyfajta magasztosság érzés, megtapasztalása valami nálunk hatalmasabbnak és erősebbnek, belenyugvás a helyünkbe a világ rendjében és erő merítése abból, hogy létezünk és célunk van. Na, ezeket az érzéseket pontosan kiválthatja az is, ha kinézünk az Univerzumra és felfogjuk, hogy milyen hatalmas rendszernek vagyunk a részei, és hogy milyen szerencsések vagyunk, hogy ezt megtapasztalhatjuk. Azaz van más módja is a "vallásos élmény" megélésének, minthogy minden alapot nélkülöző bronzkori mesegyűjtemények rigorózus dogmáinak a korlátait magunkra véve kritika nélkül beszopjunk minden eszement ostobaságot és hazugságot, amit a vallási vezetők megetetnek velünk.