Turmixolt szőlőhöz szeretnék hozzászólni ...

 

Szerintem , maga a turmixolás a lényeg ... A szőlő hajlamos leülepedni , sokkal gyorsabban szétválik a

sűrűje a létől , mint más gyümölcsök ..  Ha a főzés elején darabosan ülepszik le az üst aljára akkor van közte víz . ilyenkor ha melegszik az üst alja akkor a vízáramlás beindul  ( a meleg felfelé tör , cserélődik a hűvösebbel ) elviszi az üst aljáról a forróságot , az olaj nem melegszik túl ... jobban folyik a kifolyó ...

 

Turmixolva : az üst alján zárt réteg tud kialakulni , amiben alig van folyadék , illetve még a cefrét el is szigeteli a forró üstfenéktől ....  ennek kettős hatása van : lassabban indul meg a kifolyó , illetve jobban felmelegszik az olaj , vele együtt az üst feneke is ... mivel az alján kevés a folyadék emiatt a hő ott marad ...

lekapódik  ( .... ez a két hatás egymást fokozza a főzés végéig )

 

A cseresznye , illetve a porrá darált birs is hajlamos ilyenre még ... ( tapasztalatom szerint ) ...

 

Érdemes hasonlattal elképzelni : ha köveket öntünk fazékba , vízzel felöntjük  majd aláfűtünk .

 Az eredmény : a kövek mintha nem is lennének , simán felforr a víz .

Viszont ha a ugyanezeket a köveket porrá őröljük , beleöntjük a fazékba , rá a vizet , melegítjük ...

 a fazék alja sokkal forróbb lesz ...

 

Öreganyám idejében a "dróttal fótozott" fazékban emiatt csak folyékony dolgot lehetett főzni , mert

szárazabb anyagnál a folt a magasabb hőmérséklet miatt kiolvadt volna ...