Nem is kell csodát tenni ezzel a kerettel, de azt muszáj elismerni, hogy az edző felkészültsége, elszántsága, kreativitása nagyon fontos választóvonal lehet, pláne úgy, hogy a top4 után van 4-6 csapat, amely teljesen egyenrangú egymással. Ehhez még jönnek a női mezőny gyermekbetegségei, a folyamatos formaingadozás, és társai. Ezek kezelésében a tréner szerepe elengedhetetlen, Tone pedig már nem volt annyira ambiciózus, mint korábban, és elhivatottság nélkül nem megy. Pláne nem egy olyan csapat felépítése, melyből ismét a meghatározó posztokra érkeztek új játékosok, köztük Madalina és Lima személyében kettő olyan, akik még nagyon fiatalok. Őket fel kell építeni. Ennek a csapatnak több ponton alapvető hiányosságai jelentkeztek, ami leginkább meccselés, menedzselés, felkészítés kérdése. Tone többször alulmaradt a kispadon, nem tudott megújulni, inkább a berögzült megoldásokból próbált megélni. Ráadásul volt olyan játékos, aki komolyan visszaesett az utóbbi fél évben. Ezzel együtt Ő egy nagyon jó edző, és egy remek ember, hálásak lehetünk neki. De ha már nyáron elengedjük (amibe ő szíve szerint belement volna), akkor talán most nem itt tartanánk. Nem elsősorban pozícióban, hanem játékminőségben. Mert az ötödik hely jelen pillanatban (s talán még vele) is elérhető. Meglátjuk, mi lesz. 

Ha Jezhykava visszarázódik, Lottéval és Jecával sokkal stabilabbak lehetünk, mint eddig.